Elfogadták a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról szóló törvényjavaslatot

2 hét ago

A napokban elfogadott törvényjavaslat növelte a magyar vagyonkezelésre rendelkezésre álló formák számát. A vagyonkezelő alapítványok egy új típusú alapítványnak minősülnek, amelynek funkciója kiterjedhet a családi vagyonok professzionális kezelésére, ugyanakkor közfeladatokat, mint például felsőoktatási célokat is megvalósíthat.

Az egyes vagyonkezelési formák közös jellemzője, hogy más személy (állam, önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatokat látnak el úgy, hogy közben megőrzik és gyarapítják a vagyont. A vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. A vagyonkezelő alapítványt létesítéséhez az alapítvány javára 600 millió forintnak megfelelő vagyont (tőkeminimum) kell rendelkezésre bocsátani, azonban ez nem csak készpénz, hanem akár ingó vagy ingatlan vagyontárgy is lehet.

A vagyonkezelő alapítvány személyi feltételi megkövetelik egy legalább 5 főből álló kuratórium létrehozását, amely az alapítvány ügyvezetésért felelős. Ezen túlmenően szükséges egy felügyelőbizottság kijelölése és egy állandó könyvvizsgáló megválasztása is. Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti. Ez érintheti az alapítói jogok teljes körét, de azok egy részét is.

Az új vagyonkezelői forma két formában jöhet létre. Az egyik a családi alapú alapítvány, amely segít egyben tartani az alapító vagyonát, professzionális jogi és pénzügyi szervezet kezébe helyezheti azt. A vagyonkezelő alapítvány a másik esetben közérdekű célból alapítható. Közérdekű célnak minősül a nevelési- oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.

A törvényjavaslat még februárban történt módosításának eredményeképpen a közérdekű célra létrehozott vagyonkezelői alapítványok kutatás célra is létrehozhatóak. Erre a módosításra a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs Minisztérium közötti feszül helyzet feloldása miatt került sor. A Kormány álláspontja szerint a kutatóhálózatok leválasztásra kerülnének az MTA-ról és egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működnének tovább. Az MTA tárgyalódelegációja tiltakozott a javaslat ellen, a kutatóhálózat egyben maradásának és a kutatás szabadságának biztosítása érdekében. 2018. március 8-án az MTA és az Innovációs Minisztérium megállapodást kötött, amelynek eredményeképpen az MTA lemondott a kutatóhálózatáról, cserébe az intézethálózat vagyona az MTA tulajdonában marad. Az intézetek ugyan függetlenednek, de továbbra is használhatják majd az MTA brandjét, ha megfelelnek az MTA követelményeinek. A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik majd, s kiszervezésére 2020. január 1-től kerül majd sor.

 

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató

 

Felhasznált források:

https://index.hu/techtud/2019/03/08/mta_itm_szandeknyilatkozat_tudomanyfinanszirozas/

https://www.vg.hu/kozelet/politika/a-heten-donthetnek-a-vagyonkezelo-alapitvanyokrol-1386061/

https://ado.hu/cegvilag/vagyonkezelo-alapitvanyok-mint-a-vagyonkezeles-uj-formai/

https://index.hu/gazdasag/2019/02/13/vagyonkezelo_alapitvany_trust_corvinus/

 

Kategória: AlapjogokKormányzásKözérdekHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Döntött az AB: az EU nem írhatja felül az alaptörvény-értelmezését

3 hét 1 nap ago

Magyarország Kormánya nevében az igazságügyi miniszter fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, melyben az Alaptörvény értelmezését kérte az Alaptörvény és az Európai Unió jogának viszonya kapcsán. Az indítvány előzménye, hogy az Európai Bizottság hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, melyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az Alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik a vonatkozó európai uniós szabályozást.

Az indítvány által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma a következő: milyen viszonyban áll az EU egy szervének Alaptörvényre vonatkozó értelmezése az AB értelmezésével?

Az AB döntése

Az AB mindenekelőtt rögzítette, hogy az uniós jog nem illeszkedik bele a magyar jogforrási hierarchiába, hanem egy, az Alaptörvényben foglalt alkotmányos parancs teszi a jogrendszer részévé.

A Testület kiemelte, hogy egyes nemzeti normák megítélése kapcsán az AB és az EU eltérő eredményre juthat. Mivel az Alaptörvény alkotmányos kötelezettséggé teszi az uniós jognak való megfelelést, ebből kifolyólag az esetleges ellentmondások feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges.

Az AB hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény autentikus értelmezése az Alkotmánybíróság feladata, melyet minden szervnek, illetve intézménynek tiszteletben kell tartania a maga előtt folyó eljárásokban. Az AB az Alaptörvény értelmezése során mindig tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, illetve a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre is.

Az AB értelmezését ebből kifolyólag más szerv által adott értelmezés nem ronthatja le.

A menedékjog kapcsán az AB leszögezte: a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ilyen esetben a menedékjog nem tekinthető alapvető alanyi jognak.

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

 

Felhasznált források:

https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2019/02/sz_x_1416_2018.pdf

https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/az-alkotmanybirosag-alaptorveny-ertelmezeset-mindenkinek-tiszteletben-kell-tartania/

https://www.jogiforum.hu/hirek/40195

Kategória: AlapjogokKormányzásMigrációEurópai UnióHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

A dohánykereskedelem monopolizálása hazánkban

1 hónap ago

Bár a dohánykereskedelem monopolizálása hazánkban néhány éve vélhetőleg révbe ért, mai napig aktualitással rendelkezik, a társadalom továbbra is megosztóan vélekedik róla. Jelen írásunkban a monopolizálás történeti áttekintésétől, a hatályos szabályozás bemutatásáig, a közösségi szabályozáson keresztül kívánjuk a témát körbejárni. Arra keressük a választ, hogy milyen érvek és indokok szólnak a dohánykereskedelem államosítása mellett, másrészt hogyan változott meg a hazai dohánypiac, s a környező országokban milyen megoldásokkal találkozhatunk.

A dohánykereskedelem, mint monopólium megjelenése

Mint ismeretes, a dohány őshazája Amerika. Magyarországon régóta jelen van, egyes források szerint I. Ferdinánd és Miksa királyok uralkodása alatt ismerték meg a katonák az akkoriban az ország területén táborozó spanyol segédcsapatok révén. Azonban létezik egy másik megközelítés is, miszerint a dohány kifejezés a török „duhan” elnevezésre vezethető vissza, ami a török hódoltság területén terjedt el, s ebből az következhet, hogy török közvetítéssel érkezett hazánkba.[1]
A Habsburg császári udvar az egyedáruságot 1702-ben vezette be, de a monopólium ekkor még csak a kereskedelemre vonatkozott. Ezt az udvar főként örmény és görög kereskedőknek adta bérbe. Ekkoriban a dohánytermesztés nem volt szigorúan szabályozva, csupán annyi teendője volt a termesztőnek, hogy a dohánylevelet az állami kincstárnak be kellett szolgáltatnia. A dohánytermesztés növekedését jól mutatja, hogy ekkor a 63 vármegyéből 18-ban foglalkoztak termesztéssel, a magyar dohány pedig ismert és keresett áruvá vált. A dohánykereskedelem bérbeadását olasz minta alapján alakították ki, amelynek megnevezésére a német „appalt” szó szolgált, amely az olasz „appalto” szóból ered. Az appalto gyakorlatilag a monopóliumi rendszert jelölte, vagyis a dohánykereskedelemre, annak behozatalára és termesztésére vonatkozó kizárólagos jogot.[2]

A dohányjövedék

A jövedék kifejezés az osztrák–német gefall kifejezés fordítása. Viszont tágabb értelemben nemcsak a dohányt, hanem az összes egyedáruságot, beszedett vámot és fogyasztási adót is jelentette.[3] Tehát az állam bizonyos áruk termelését, forgalmát, árusítását magának tartja fenn, a versenyt kirekeszti, megszabja az árakat, s ebből bevételt szerez a kincstár számára. Két fajtáját különböztetjük meg, egyfelől beszélhetünk pénzügyi célú jövedékről, azaz bevételszerzési jövedékek, mint például a szerencsejáték, a dohány, a vám. Másfelől megkülönböztetjük a közgazdasági célú jövedékeket, melyek elsődleges célja az állam közgazdasági érdekeinek érvényesítése. Mára a jövedék szó alapvetően a jövedéki termékek körét fogja át. 2004. május 1-jén lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.). A törvény XV. fejezete tartalmazza a dohánygyártmányokra vonatkozó rendelkezéseket.[4]

A rendszerváltást megelőzően négy, állami tulajdonban levő dohánygyár működött: Debrecenben, Pécsen, Egerben és Sátoraljaújhelyen. A dohányipari termékek piacra jutását, értékesítését az állami tulajdonban lévő Hungarotabak nevű cég központilag irányította. A dohánygyárak privatizációja 1992-ben indult meg az egri dohánygyár megnyitásával, mely a Philip Morris tulajdonába került. Tehát a külföldi tőke beáramlása, ahogyan a privatizált területek szinte mindegyikénél, itt is megfigyelhető. Napjainkban egyaránt külföldi és hazai magántulajdonban lévő vállalatok állítanak elő dohányipari termékeket a részben itthon termelt és részben importált dohányból. Ugyanakkor a hazai termelés az elmúlt két évtizedben nagymértékben visszaszorult, nagyjából a felére, ami körülbelül évi 13 milliárd szál cigarettát jelent. Ennek egyik oka, hogy több olyan vállalat is működik jelenleg a piacon, amely korábban főként a termeléssel foglalkozott, viszont mára kizárólag az értékesítésre koncentrál – mivel az előállítási költségek emelkedésével a termelés más országokba helyeződött át. E vállalatok országszerte regionális depókat hoztak létre, amelyek a külföldön előállított dohánytermékek terítésével foglalkoznak az országban.[5]

A 2012-es „trafiktörvény” előtt a nagykereskedelemből, illetve a gyártóktól a dohányáru 42-44 ezer elárusító helyre került. Ebben az időszakban a becslések szerint a dohánytermékek mintegy 80 százalékát az élelmiszerboltokban értékesítették, néhány további százalékot a trafikokban, benzinkutaknál és az olyasfajta árusítóhelyeken, mint a Lapker, vagy a nagyáruházak exkluzív dohánybutikjaiban.

A monopolizáció előtti időszakban az említett kisebb dohányárusító helyek, trafikok, kisboltok jelentős részét nem a tulajdonosa működtette, hanem gyakran a trafik egy több üzletből álló bolt-hálózatnak a része volt, s más volt a bérlő, a működtető és a trafik engedély tulajdonosa.[6]

Fogalmak

A rövid történeti áttekintést és a fogalmi alapvetéseket követően a dohánytermékek kis- és nagykereskedelme monopolizálásának folyamatát mutatjuk be. Az új szabályozás alfája és omegája a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, amely elfogadását követően komoly indulatokat váltott ki mind a társadalom, mind a piacról kiszoruló szereplők részéről, ugyanis megszüntette a korábbi, liberalizált dohánypiacot. Külön érdekesség a törvény elnevezésének első fordulata, ugyanis valószínűsíthetően – ahogyan azt a gyakorlat is mutatja - nem a fiatalkorúak védelme volt a jogalkotó elsődleges célkitűzése.
Az új szabály az állam kizárólagos hatáskörébe utalta a dohánytermékek kiskereskedelmét, amelyet a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összhangban átengedhet. Ezt követően e tevékenység a szerződésekben foglaltaknak megfelelően, dohány-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető.[7] Igen nagy jelentősége van ezen rendelkezésnek, ugyanis a korábban dohány kiskereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozók, vállalatok koncessziós szerződés, valamint dohánytermék-kiskereskedelmi engedély hiányában nem folytathatták a cégbejegyzésükben foglalt tevékenységet, azt lényegében elvette tőlük az állam.[8] A törvény rendelkezése alapján a dohány-kiskereskedelem ellátását is az állam végzi egy, a tulajdonában lévő, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság útján, amely jelenleg a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.
A kereskedelem végzéséhez szükséges a miniszter által kiírt nyilvános pályázat elnyerése, mely kapcsán aggályos, hogy a Ktv.-ben foglaltakhoz képest a pályázatok benyújtására rövidebb határidő is alkalmazható, ennek minimuma 20 nap. A pályázatokat a miniszter bírálja el, ezt követően emlékeztetőt készít, amely tartalmazza többek között a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait.[9] A kiskereskedelmi tevékenység végzéséhez a szerződés megkötésén felül szükséges a már említett engedély is.[10]
A „trafiktörvény” alapján korlátként említhetjük, hogy egy személlyel egyidejűleg legfeljebb öt koncessziós szerződés lehet hatályban, az egy közigazgatási egységet képező településeken pedig, ahol több jogosultság kerül kiadásra, azoknak legfeljebb a kétharmadát birtokolhatja egy személy. A nyertes pályázó tevékenységét egyéni vállalkozóként, valamint olyan gazdasági társaságként folytathatja, amelynek legalább egy tagja korlátlan felelősséggel rendelkezik. Természetesen a koncessziós tevékenység ellentételezéseként koncessziós díjat szükséges fizetni, amely azonban meglehetősen alacsony a bevételekhez képest.
Komoly problémát jelentett 2013-ban, hogy 1417 településen pályázó hiányában nem nyílhatott dohánybolt, erre a harmadik törvénymódosítás nyújtott megoldást, az állam a részvénytársaság, vagy általa kijelölt jogosult útján is elláthatja ezen tevékenységet.[11] Erősen megkérdőjeleződött tehát a merőben új dohánykereskedelmi szabályozás hatékonysága, tovább borzolva az amúgy sem teljesen pozitív közvéleményt.

Általánosan megállapítható, hogy a korábban dohány-kiskereskedelemmel foglalkozók elenyésző hányada nyerte el a koncessziót, az 5400 nyertesből mindössze 800 fő foglalkozott korábban is ilyen jellegű kereskedelemmel, ahogyan azt egy felmérés megállapította.[12] Megalapozott tehát az a feltételezés, hogy olyan piaci szereplők nyerték el a koncessziót, akik nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal a területen, rontva a rugalmatlan keresletű dohánytermékek kereskedelmének színvonalát. Jogosan kifogásolták továbbá azt a piacról kiszorított vállalkozások, hogy a koncessziónyertesek igen nagy százaléka a dohánypiac egyik legnagyobb szereplőjéhez, a Continental-csoporthoz köthető, vagy annak terjesztőjéhez, a Tabán Trafik Zrt.-hez - utóbbi cégnek még kiemelt jelentősége lesz tanulmányunkban.[13] Sajnos nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy a kormánypárthoz, annak vezetőihez köthető a koncessziónyertesek tekintélyes száma, több településen a polgármester, vagy éppen az országgyűlési képviselő hozzátartozóinak pályázata lett a befutó.
A korábbi kereskedők sérelmeik demonstrálására létrehoztak egy „Trafik-Károsultak” elnevezést viselő Facebook-oldalt, 2013. május 16-ára pedig egy pártoktól független tüntetést szerveztek, céljuk a trafiktörvény hatályon kívül helyezése volt – mint tudjuk – eredménytelenül.
A dohány-kiskereskedelem államosítását követően nem maradt el a nagykereskedelem állami átvétele sem, ugyanis a 2014. évi XCV. törvény beiktatta azt a rendelkezést a trafiktörvénybe, amely szerint az állam látja el a kiskereskedelmet dohánytermékekkel egy gazdasági társaságon keresztül, vagy akivel koncessziós szerződést kötött, valamint előírta, hogy a kiskereskedő szabadforgalomba bocsátott terméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerezhet be. Ezzel a rendelkezéssel tulajdonképpen feleslegessé váltak, és ellehetetlenült a korábbi nagykereskedők működése, habár formálisan még működhettek, ugyanakkor már nem adhattak el dohánytermékeket a trafikok számára. Tevékenységük mindössze a trafikok számára a megrendeléskor javaslatok nyújtásában manifesztálódott.
Súlyos versenyjogi, uniós, és alkotmányjogi aggályokat vetett fel 2015-ben a 151/2015. (VI.18.) kormányrendelet, amely nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. összefonódását. A kormányrendelet alapján a közérdek, valamint új munkahelyek teremtése, a kiskereskedelem ellátásának megkezdése és az ellátás biztonsága indokolta ezt a minősítést.[14] Megcáfolja ezen indokolást, hogy az újonnan létrejövő cég eredményeképpen több mint ezer fő munkája vált feleslegessé, amely mellett eltörpül a 400 új munkahely.[15] A BAT és a Tabán Trafik egyesülésével jött létre az Országos Dohányboltellátó Korlátolt Felelősségű Társaság, amelynek képviselői pályázat nélkül írhatták alá 2015. június 19-én a dohánynagykereskedelem-koncesszióról szóló szerződést. Az OD-nak a szerződés lejártáig 600 millió forintos koncessziós díjat kell megfizetnie, ez rendkívül alacsony összeg az évi mintegy 3 milliárd forintos adózott eredményhez képest.
Érdekes összefüggés fedezhető fel a trafiktörvényben foglalt megbízható dohánykereskedő szerinti minősítés és a piacról kiszorult korábbi nagykereskedők között. Csak azon vállalkozás nyerheti el e minősítést, amely nem részesült jogsértés miatt korábban 20 millió forintot meghaladó bírságban, a vesztes Philip Morris pedig pontosan ilyen összegű szankcióban részesült 2007-ben. Ezzel szemben, a BAT Hungary, az OD későbbi alapítója jóval magasabb, 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságban részesült, amelyet megkerültek a közösen létrehozott céggel.
Többek között felveti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ának sérelmét az összefonódás, ezen felül pedig több alkotmányjogi panaszt is benyújtottak a trafiktörvénnyel szemben, valamint pert indítottak az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt az állammal szemben. Az alkotmányjogi panaszok szinte mindegyike arra hivatkozott, hogy az új szabályozás következtében bevételkiesést szenvedtek el, amelyért nem részesültek semmiféle ellentételezésben. Álláspontjuk szerint az Alaptörvény szerinti vállalkozás szabadságát, és a tulajdonjog sérelmét veti fel a trafiktörvény. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a panaszosok tevékenysége nem áll az Alkotmány oltalma alatt, a vállalkozás szabadságának sérelme sem állt fenn a testület szerint, ugyanis a „közérdek szolgálata” szerint járt el a jogalkotó, vagyis a fiatalok egészségének védelme érdekében.[16] Az Alkotmánybírósággal ellentétben az EJEB megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, két ügyben is, a korábbi engedélyt az autonóm tulajdon fogalmába értette.[17]

Szigorítások EU-s szinten

Közösségi szinten néhány évvel ezelőtt egy dohányellenes álláspont kezdett egyre jobban kibontakozni. Ezt támasztja alá a 2014-es dohányzás elleni irányelv.[18] Többek között a dohánytermékek és az elektromos cigaretta összetételének a szigorítását tűzte ki célul a másodlagos jogforrás. Ahogyan fogalmaz: „az uniós szintű jogalkotási fellépés a WHO 2003. májusi Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének a végrehajtásához is szükséges, amelynek rendelkezései az Unióra és tagállamaira nézve kötelezőek. A keretegyezménynek a dohánytermékek összetételének szabályozására, a dohánytermékek adatai nyilvánosságra hozatalának szabályozására, a dohánytermékek csomagolására és címkézésére, a reklámozásra és a dohánytermékek tiltott kereskedelmére vonatkozó rendelkezései nagy jelentőséggel bírnak. A keretegyezmény részes felei, így az Unió és tagállamai, a keretegyezmény végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat különböző konferenciák során konszenzussal fogadták el.”[19]
A tagállamok jogrendszereibe számos változás került be ennek az irányelvnek a meghozatalával. Az irányelv bevezette az ízesített cigaretták, a határon átívelő távkereskedelem tilalmát,  szigorúbb biztonsági előírásokat és a szabályozást kiterjesztette az elektromos cigarettákra is.[20]
Az irányelv implementálását csak 11 tagállam végezte el megfelelő határidőn belül. Elmondható, hogy Magyarország ebben az élen járt, mert az irányelv értékrendje és üzenete könnyen azonosítható volt a hazai politikai retorikával.[21]

Kitekintés: hogyan csinálják a szomszédos országok?

Ausztria

Ausztriában a dohánytermékek kiskereskedelme a szövetségi szint monopóliumának tárgyát képezi. Ez azt foglalja magában, hogy a dohánykereskedelem az állam kizárólagos tulajdonát képező vállalkozás. Szigorú szabályozást állítanak fel, ők döntenek, kiknek van meg a lehetősége a forgalmazásra. Az osztrák dohánymonopólium törvény alapján, Ausztria területén minden dohánybolt területi védelem alatt áll, azaz csak ott nyitható dohánybolt, ahol korábban nem volt megtalálható hasonló jellegű üzlet, a szükség megkívánja, valamint nem hordoz magával kedvezőtlen előjeleket más trafikok jövedelmének tekintetében.
Nyugati szomszédunkban a forgalmazás is szigorú szabályozás alá esik. A trafikok mellett automatákból illetve benzinkutakon és egyes vendéglátó egységekben is lehetőség van dohányterméket vásárolni, bár ezeken a helyeken számolni kell a 10%-al magasabb vételárral. Ennek célja, hogy a trafikok forgalmát növeljék és ösztönözzék a vásárlókat a trafikokban való vásárlásra. Ausztriában legálisan 16 éves kor felett lehet dohányterméket vásárolni, erre az automatákat is felkészítették, az életkor ellenőrzése digitálisan történik a bankkártya, vagy a személyi igazolvány behelyezésével. Ausztria területén körülbelül 8000 trafik található, amelyeknek az ellátását 8 raktár biztosítja. Mint látható, a magyar szabályozáshoz kapcsolódóan számos hasonlóság felmerül.[22]

Ukrajna

Az ukrajnai szabályozás tekintetében a dohánytermékek forgalmazásához engedélyre van szükség, viszont itt enyhébb feltételek teljesülése esetén szerezhető meg. Ukrajnában a jogszabály alapján a dohányáruk importja és exportja állami kézben összpontosul, ezért van engedélyhez kötve az értékesítése. Gazdasági társaság szükséges minden nagykereskedelmi forgalmazáshoz, azonban ehhez a tulajdonosnak kell engedéllyel rendelkeznie. A szükséges engedélyt mindig öt évre állítják ki, viszont ennek az ellenértékét a tulajdonosnak évente kell megfizetnie. Minden olyan gazdasági társaság kiszolgálhatja a kis-, és nagykereskedői, valamint a fogyasztók igényét dohánytermékkel, akik rendelkeznek megfelelő engedéllyel az importra és a nagykereskedelmi folytatáshoz való engedéllyel.[23] A dohánytermékek nagy-, és kiskereskedelme minden gazdasági szervezeti formában végezhető Ukrajnában. Az engedély a kiskereskedelem esetében egy évre szól, ehhez pedig hatósági nyilvántartásba vétel szükséges, a díjat negyedévente szükséges megfizetni. Az engedélyek a kiskereskedők számára egy ponton teszik lehetővé a termékek értékesítését, hasonlóan a magyar szabályozáshoz.[24]

Szlovákia

Szlovákia szabályozása némiképp megengedőbb az előzőekhez képest, s az állam területén bárki értékesíthet dohányterméket, aki rendelkezik iparűzési jogosultsággal. Bár nem ez az egyetlen feltétel, vannak bizonyos további előírások, azonban ezek mindenhol hasonló értelmezés alá esnek, ilyenek a csomagolás és a forgalomba hozható kiszerelések. Megvan a lehetősége minden cégnek, aki az iparűzési engedélyt beszerzi, az előállításra, forgalmazásra. Nem találhatunk szabályozást, korlátozást azzal kapcsolatban sem, hogy hol lehet árusítani, csupán egyes nevesített helyek képeznek ezek alól kivételt, így például az óvodák, iskolák. Tehát minden olyan személy, aki rendelkezik engedéllyel, tetszőleges számú üzletet működtethet, tetszőleges helyen. Korlátozások, előírások a csomagolásra, jelölésre, címkézésre, az alapvetően tiltott árusítási helyekre és a vásárlásra jogosult személyek körére vonatkozóan vannak.[25] Míg Ausztriában lehetséges, addig Szlovákiában tilos az automatából történő árusítás, tehát ez is a kivételek köréhez tartozik.[26] 

 

Összegzés

Megállapítható, hogy hazánkban a dohány-kiskereskedelem és a nagykereskedelem monopolizálása is megtörtént 2012 után. A korábbi szabályozás a jelenlegivel ellentétben szabadpiaci jellegű volt. Azonban a trafiktörvény megalkotásával egy, a szabadpiaci jellegű dohánykereskedelmet megszüntető szabályozás lépett életbe, a dohány-kiskereskedelmet az állam kizárólagos hatáskörébe utalta. A korábban dohánykereskedelemmel foglalkozó vállalkozók egy része elvesztette engedélyeit a dohánytermékek forgalmazására, értékesítésére. Nem sokkal később, 2015-ben megtörtént a nagykereskedelem monopolizálása is, a BAT Pécsi Dohánygyár és a Tabán Trafik összefonódásával. Az új szabályozással kapcsolatban tömegesen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt, amelyeket az AB a már említettek szerint elutasított.  Több sikerrel jártak a magyar állammal szemben indított perek az EJEB előtt, Magyarországot két esetben is elmarasztalták a tulajdonjog megsértése miatt.
A szomszédos országok szabályozását röviden áttekintve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon találjuk meg a régió legszigorúbb és legkevésbé szabadpiaci jellegű, versenyjogi szempontból is aggályos szabályozását a dohánykereskedelemre vonatkozóan.

 

Készítette: Szőnyi Márton, Balogh László, Szemán Ádám; joghallgatók, DE-ÁJK

Felhasznált források:

[1]Potoczki Zoltán: A dohányjövedék rövid története Magyarországon, Pro Publico Bono-Magyar Köigazgatás, 2016/2, 185.o.

[2] POTOCZKI i.m. 185.o.

[3] Kohút Sára: A dohánymonopólium előzménytörténete Magyarországon, 2016. Forrás: dea.lib.unideb.hu/dea/

bitstream/handle/2437/225011/disszertacio.pdf?sequence=1&isAllowed=y 2018.11.25

[4] A végrehajtására vonatkozó szabályokat a 8/2004. (III. 10.) PM rendelet rögzíti. Az adójegyek vonatkozásában a legfontosabb jogszabály a 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet, amely az adójegyek igénylésére, visszavételére és alkalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

[5] LAKI Mihály: A trafikpiac átalakulása és átalakítása, Esettanulmány, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság – Tudományi Intézet - Budapest, 2014, 10

[6] LAKI Mihály: A trafikpiac átalakulása és átalakítása, Esettanulmány, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság – Tudományi Intézet - Budapest, 2014, 13.o.

[7] 2012. évi CXXXIV. törvény, 2. §

[8] LAKI i.m.31. o.

[9] 2012. CXXXIV. törvény, 10/A. § (7)

[10] Az engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat a 181/2013 (VI. 7.) Kormányrendelet tartalmazza.

[11] LAKI i.m. 47.o.

[12] LAKI i.m. 50.o.

 

[14] 151/2015. (VI.18.) Korm. rendelet

[15] NEPSZAVA.hu, Bonta Miklós: Monopólium lett a dohánykereskedelem

[16] 3194/2014. (VII. 15.) AB határozat

[17] Kis Kelemen Bence: A dohánytermékek kiskereskedelmének hazai koncessziója, 71, 72., 76.o.

[18] 2014/40/EU irányelv

[19] 2014/40 EU irányelv 127/2 oldal

[20] http://kozjavak.hu/gondolatok-trafik-ugyrol 2018.11.28

[21] http://kozjavak.hu/gondolatok-trafik-ugyrol 2018.11.28

[22]http://www.jogiforum.hu/hirek/28360?fbclid=IwAR22PF0qkf_7xRZdXaYgmG0UEctLJf2KiWEcxqoLFTz_B6aiEufDvFdBJfo 2018.11.28

[23]http://www.jogiforum.hu/hirek/28360?fbclid=IwAR22PF0qkf_7xRZdXaYgmG0UEctLJf2KiWEcxqoLFTz_B6aiEufDvFdBJfo 2018.11.28

[24]http://www.jogiforum.hu/hirek/28360?fbclid=IwAR22PF0qkf_7xRZdXaYgmG0UEctLJf2KiWEcxqoLFTz_B6aiEufDvFdBJfo 2018.11.28

[25]http://www.jogiforum.hu/hirek/28360?fbclid=IwAR22PF0qkf_7xRZdXaYgmG0UEctLJf2KiWEcxqoLFTz_B6aiEufDvFdBJfo 2018.11.29

[26]http://www.jogiforum.hu/hirek/28360?fbclid=IwAR22PF0qkf_7xRZdXaYgmG0UEctLJf2KiWEcxqoLFTz_B6aiEufDvFdBJfo 2018.11.29

Kategória: KormányzásEgészségügyi szolgáltatásokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

A villamosenergia-piac reformja

1 hónap 1 hét ago

Tiszta energia minden európainak

"Civilizációnk összeomlása vár ránk. Világ vezetői, vezetnetek kell!"
David Attenborough

A klímaváltozás gyorsabb ütemben halad, mint azt bárki is gondolta korábban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az Európai Unió és a tagállamok összehangolt fellépése keretében valósítható meg. Ezen összehangolt fellépés energiaszektort is érintő legújabb kereteit a 2018. december 11. napján elfogadott rendelet jelöli ki.[1]

Ezt követően 2018. december 19-én a Tanács és az Európai Parlament tárgyalócsoportja ideiglenes megállapodásra jutottak a villamos energiáról szóló irányelv és rendelet rendelkezéseire vonatkozóan. Ennek keretében döntöttek a villamosenergia-piac szabályainak átalakításáról, kijelölték a tiszta energiáról szóló csomag sarokkövét és meghatározták az integráció villamosenergia-piacának jövőbeli működését. Kifejezett céljuk, hogy lebontsák a villamos energia határokon átnyúló kereskedelmének akadályait, és valódi európai villamosenergia-piacot hozzanak létre, ahol a villamosenergia szabadon áramolhat, ezzel egyszerűsítve a megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-hálózatba. Emellett fontos törekvés továbbra is, hogy az Európai Unió villamosenergia-piaca versenyképesebbé váljon.[2] A jogi aktusokra vonatkozó megállapodást a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia.

A 2018. december 11. napján elfogadott, az energiaunió és éghajlat-politika irányításáról szóló rendelet[3] preambuluma szerint az energiauniónak olyan fontos dimenziói vannak, mint az energiabiztonság, belső energiapiac, energiahatékonyság, dekarbonizáció, valamint az innováció, kutatás és versenyképesség. (2) Rugalmas energiaunió kialakítására van szükség, amely elősegíti az integráció energiapolitikai célkitűzéseit, de tiszteletben tartja a tagállamok jogát az energiamix szabad megválasztása kapcsán. Az Európai Tanács 2014 októberében egy 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, négy fő célon (üvegházhatású gázok 40%-os csökkentése, energiahatékonyság 27%-os növelése és megújuló energiaforrások 27%-os arányának elérése, energiahálózatok minimum 15%-os összeköttetése) alapuló energiapolitikai keretet határozott meg. Ezek közül az üvegházhatású gázok 1990-es évekhez képest való 40%-os csökkentését a Környezetvédelmi Tanács 2015-ben hagyta jóvá, mint a (2016. november 4-én hatályba lépett) Párizsi Megállapodással összefüggő uniós és tagállami tervezett kötelezettségvállalást. (lásd korábbi cikkünk: Az amerikai elnökválasztás hatása az éghajlatváltozás elleni küzdelemre - Globális felmelegedés, mint létező probléma?)[4]Mivel az éghajlatváltozás veszélye globális kérdés, ezért a rendelet felhívja a figyelmet a nemzetközi szervekkel való együttműködés fontosságára is.

2018. december 19-én születtek meg azok a döntések, amelyek alappillérét fogják képezni a tiszta energiacsomag részeként elfogadásra kerülő villamosenergia irányelvnek és rendeletnek. A villamosenergia belső piacára vonatkozó irányelv kapcsán a Bizottság által előterjesztett javaslat központba helyezi a fogyasztót, a diszkrimináció-mentességet és a versenyképességet. A javaslat preambuluma szerint az elfogadásra szánt irányelv megalkotásának az oka, hogy a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[5] számos módosítást igényel. Az Unió 1999 óta törekszik a versenyképes villamosenergia-piacok kialakítására, és liberalizáció fokozatos megvalósítására. Azonban az utóbbi időben bekövetkezett nagy változások (pl.: éghajlatváltozás) ráébresztette az integrációt is arra, hogy az energiarendszert illetően nagyobb változtatásokra van szükség, mivel a közös célok az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozóan új kihívásokat és lehetőségeket jelentenek az energiapiac számára is. A technológiai fejlesztések új formákat, megoldásokat tesznek lehetővé fogyasztói részvétel ösztönzésére, megnövelésére és a határmenti együttműködés kapcsán. A 2003/54/EK és a 2009/72/EK irányelv[6] jelentősen hozzájárult a mai villamosenergia-piac létrehozásához, azonban ma már új kihívásokkal kell szembenéznie az Európai Uniónak, amelyhez nélkülözhetetlen a villamosenergia-piac megreformálása.[7]  

Az irányelvjavaslat számos előremutató törekvést tartalmaz, így több jogot biztosít a fogyasztók számára, védi a kiszolgáltatott helyzetben lévőket és meghatározza a piaci szereplők szerep- és feladatköreit. A fogyasztókat érintően előremutató a dinamikus árazású szerződésekhez és intelligens fogyasztásmérőkhöz jutás, mint fogyasztói jog kinyilvánítása (ha nem jár aránytalan költséggel), mivel ezzel biztosított számukra az önellenőrzés lehetősége, valamint az energiatudatosság növelése. Az energiaszolgáltatóknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyasztók ingyenesen ellenőrizni tudják az energiafelhasználásuk költségeit az árösszehasonlítási eszközök segítségével, összehasonlítva az egyes időszakok árait. A jövőben a fogyasztóknak lehetőségük lesz a saját előállítású villamos energiát értékesíteni, csatlakozni helyi vagy országos energiaközösségekhez. Továbbá az energiaszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy díjmenetesen szolgáltatót válthassanak legfeljebb három héten, 2026-tól 24 órán belül.[8]

Azok a tagállamok, akik a háztartási árakat központilag szabályozzák, az irányelv hatályba lépését követően kötelesek jelentést benyújtani az ár központi szabályozásának megszüntetésére vonatkozó intézkedéseikkel kapcsolatban (árképzés liberalizációja). A Bizottság feladataként jelölik meg továbbá, hogy 2025-ben jelentést nyújtson be az EU általános fejlődéséről, amely magában foglalhatja a szabályozott árak megszüntetésére vonatkozó javaslatot is, amitől azt remélik, hogy a kiskereskedelmi árak csökkenését eredményezi majd. A javaslat fontos részét képezi továbbá az energia-szegény, illetve kiszolgáltatott háztartások tagállamok általi támogatása, ahol a megoldások közül első helyre sorolták az energetikai szegénység szociális biztonsági rendszereken keresztül történő kezelését.[9]

A villamos energiáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat a villamos energia kereskedelmére vonatkozó szabályokat tartalmazza, kitérve a tagállami kapacitáslekötési mechanizmusok kialakításának feltételeire.[10] A jogi aktus határértékeket tartalmaz annak érdekében, hogy olyan mechanizmusok kialakításában akadályozzák meg az egyes tagállamokat, amelyek támogatják a fosszilis energiahordozókkal működtetett erőműveket. Az elfogadott intézkedéseket a rendelet hatálybalépésének időpontjától minden új erőműre alkalmazni kell, azonban a 2019 december 31-ig megkötött kapacitási szerződéseket az új szabályok nem fogják érinteni.[11] A megállapodás fontos része átvitelirendszer-irányítók regionális összehangolása a regionális koordinációs központok, valamint az elosztóhálózati engedélyesek európai szervezetének létrehozása által.

Következtetések

Véleményem szerint az Európai Unió újabb előremutató lépéseket tett az energiaunió megvalósítása felé. Az új jogi aktusoknak köszönhetően enyhülnek (megszűnnek) a villamos energia határokon átnyúló kereskedelmének akadályai, és létrejöhet a valódi európai villamosenergia-piac, ahol a villamosenergia szabadon áramolhat, ezzel egyszerűsítve a megújuló energiaforrások integrálását a villamosenergia-hálózatba, valamint azok hozzájárulhatnak az Európai Unió villamosenergia-piacának versenyképesebbé válásához. Már az 1990-es évek óta zajlik az energiaszektor liberalizációja, ahol az integráció először 2003-ban, majd 2009-ben jelentős előrelépést ért el. Azonban manapság olyan új helyzetekkel kell szembesülnie mind az Uniónak, mind a tagállamoknak, amelyek új, jelentős változásokat eredményező szabályozások szükségességét vetik fel. E folyamat fontos államosának tekinthetjük a tanulmányban leírt jogi aktusokat.

 

Készítette: Dr. Lovas Dóra, doktorandusz, DE Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

 

Lábjegyzetek:

[1] 2016/0379(COD)

[2]http://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20181217IPR21949/eu-deal-on-electricity-market-rules-to-benefit-both-consumers-and-environment; letöltés ideje:2019.01.21.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 Rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

[4]http://kozjavak.hu/az-amerikai-elnokvalasztas-hatasa-az-eghajlatvaltozas-elleni-kuzdelemre-globalis-felmelegedes-mint letöltés ideje:2019.01.10.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve ( 2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) HL L 211, 2009.08.14. 55–93. o.

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 176., 2003.7.15., 37—56. o. 

[7] 2016/0380(COD) preambulum (1)-(20)

[8] 2016/0380(COD) 12.cikkk (1)

[9]https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/12/19/europe-s-electricity-market-rules-get-ready-for-the-energy-transition-provisional-agreement-between-presidency-and-parliament/ ;letöltés ideje:2019.01.21.

[10] 2016/0379(COD)

[11]http://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20181217IPR21949/eu-deal-on-electricity-market-rules-to-benefit-both-consumers-and-environment letöltés ideje:2019.01.21.

Kategória: KormányzásEnergiaellátásKörnyezetvédelemHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

A holdingtársaságok adóalanyisága a hozzáadottérték-adó rendszerében

1 hónap 2 hét ago

A nemzetközi jog és gazdasági jog területén széles körben elfogadott elvi meghatározás szerint a holdingtársaság olyan társaság, amelynek gazdasági célja tartós részesedés szerzése egy vagy több jogilag önálló társaságban. A holdingok vagyonkezelő társaságok, amelyek a tulajdonukban álló gazdasági szervezetek csoportja fölött irányító és ellenőrző tevékenységet végeznek, oly módon, hogy leányvállalataik részvényeinek, üzletrészeinek ellenőrzésre jogot biztosító többségét birtokolják.[1]
A holding, mint működési forma, hazai viszonylatban is gyakran előforduló entitás. Elsősorban az önkormányzatok vagyonkezelését végző szervezetek formájában,[2] másodsorban pedig a közműszolgáltatás szektorában[3] jelennek meg.
Jelen tanulmány problémafelvetése, hogy egy holdingtársaság tekinthető-e adóalanynak a hozzáadottérték-adó rendszerében? Ezen felvetés azért lényeges, mert ha nem minősül adóalanynak, abban az esetben nem gyakorolhatja az adólevonás jogát, így jelentős többletköltségei keletkezhetnek a működés során. Másrészről pedig, ha fenn is állnak az adóalanyiság feltételei, és ennek következtében megnyílik az adólevonás lehetősége, akkor ezt a jogát részben vagy egészében gyakorolhatja? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre kívánok választ adni, az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: Bíróság) gyakorlatának, továbbá a vonatkozó uniós jogi aktusok és hazai jogszabályok elemzésével és értelmezésével.

Jogi háttér

Az Európai Unió közös hozzáadottérték-adó rendszeréről a Tanács 2006/112/EK irányelve (továbbiakban: HÉA irányelv) rendelkezik, melynek hazai implementációja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény).
Mind a HÉA irányelv, mind pedig az áfatörvény alapján, adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, aki, vagy amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.[4] Ebből következik, hogy értelmezésre szorul a gazdasági tevékenység fogalma is, mely a következőképpen határozható meg: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.[5] Gazdasági tevékenységnek minősül különösen a materiális vagy immateriális javak tartós bevétel elérése érdekében történő hasznosítása.[6
Az adólevonási jog lényege úgy ragadható meg, hogy egy adóalany, más adóalanyok által rá áthárított adó összegét, levonhatja a saját maga által fizetendő adó összegéből. Ez a rendszer arra irányul, hogy a vállalkozót teljes egészében mentesítse a gazdasági tevékenysége kapcsán fizetendő vagy megfizetett hozzáadottérték-adó terhe alól, így valamennyi gazdasági tevékenység adóterhét illetően biztosítja a semlegességet, függetlenül azok céljától és eredményétől.[7] Az adóalanyok ezen joga, hogy az általuk fizetendő hozzáadottérték-adóból levonják az általuk beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adót, az uniós szabályozás által bevezetett közös hozzáadottérték-adó rendszer egyik alapelvét képezi.[8]
Magának a holdingnak a fogalmi szintű definiálása nem egyszerű feladat. Ahogy az a bevezetésben is említésre került, egységes, jogi definíció nem áll a rendelkezésünkre, mindazonáltal a Bíróság gyakorlatának figyelembevételével, egy olyan irányvonal látszik körvonalazódni, mely segítséget nyújthat a holdingtársaságok hozzáadottérték-adó rendszerbeli megítéléséhez. Ezen irányvonalat követve, alapvetően két fajtájú holdingtársaság között tehetünk különbséget. Az első típus a passzív holding, amelynek egyedüli célja, hogy más társaságokban részesedést szerezzen, anélkül hogy ezen vállalkozások irányításába közvetlenül vagy közvetve beavatkozna, kivéve azon jogok révén, amelyeket e holdingtársaság részvényesi vagy tagi minőségben birtokol.[9] A második típus pedig az aktív holding, amikor a részesedés együtt jár a részesedésszerzéssel érintett társaságok irányításában az azon jogokon túlmenően való közvetlen vagy közvetett részvétellel, amelyek a részesedéssel rendelkezőt részvényesi vagy tagi minőségében megilletik.[10] Látható, hogy a különbségtétel abban gyökerezik, hogy a részesedést szerző holdingtársaság részt vesz-e a leányvállalatai irányításában, avagy nem.
A részletes jogi elemzést megelőzően, azonban néhány gyakorlatban is megjelenő tevékenységet szeretnék ismertetni, melyek jellemzően a holdingtársaságok tevékenységi körébe tartoznak. Aktív holding esetén a leányvállalatok működésének szakmai oldala továbbra is önálló, ugyanakkor a holdingtársaság munkaszervezete biztosítja a tagvállalatok részére - általában szerződéses jogviszony keretein belül - például a könyvelési, bérszámfejtési, társadalombiztosítási, pénzügyi, beszerzési, jogi, számviteli, adózási, közbeszerzési, munkaügyi, informatikai és egyéb hasonló szolgáltatásokat.[11] Ez a rendszer egyfelől tehermentesíti a leányvállalatokat az olyan tevékenységek alól, melyek nem tartoznak a kifejezett szakmai feladataik közé, így például ha a tagvállalatok között valamely társaság egy adott város tömegközlekedésének a felelőse,[12] nekik csak a közlekedési szolgáltatás zavartalan és biztonságos nyújtására kell törekednie, az egyéb - korábban említett - feladataikat pedig a holdingtársaság végzi.

Passzív holding esetén, viszont a szakmai feladatok ellátása mellett, a tagvállalatok feladata azon tevékenységek ellátása is, melyeket az aktív holding esetében láthattunk. Ebben az esetben a passzív holding csak részesedik az esetleges osztalékból, és a tagsága után járó jogokat - különösen a legfőbb szervben történő szavazás jogát – gyakorolja. A továbbiakban ezen elhatárolás mentén kívánom bemutatni az adóalanyiság kérdését.

Passzív holding

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata[13] alapján, más vállalkozásokban pénzügyi részesedés egyszerű birtoklása önmagában nem minősül materiális javak bevétel elérése érdekében történő tartós hasznosításának,[14] azaz nem merül ki a gazdasági tevékenység fogalma, amiből következik, hogy a passzív holding tevékenysége nem keletkeztet adóalanyiságot. Tovább elemezve a fenti állítást az látható hogy ilyen esetben a holdingtársaság bevétele (osztalék) pusztán abból a tényből keletkezik, hogy részesedéssel rendelkezik a leányvállalataiban. Az osztalék, pedig a részesedés birtoklásának egyszerű következménye.
Az adólevonási jog tekintetében emlékeznünk kell, hogy ez a lehetőség csak a gazdasági tevékenységet folytató adóalanyok számára áll nyitva, jelen esetben pedig egyik feltétel se teljesül. Más szemszögből vizsgálva, pedig úgy írhatjuk le ezt a folyamatot, hogy mivel a passzív holding nem folytat olyan hozzáadottérték-adó köteles tevékenységet, amihez hozzárendelhetőek lennének a beszerzései, így HÉA irányelv alkalmazási hatályában[15] meghatározott feltételek - termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás - hiányában, nem keletkezik levonható hozzáadottérték-adó.

Aktív holding

Láthattuk, hogy a passzív holding működése a HÉA hatályán kívül eső tevékenység, azonban az aktív holding tekintetében más feltételrendszerrel állunk szemben, ugyanis a aktív holdingtársaságnak a leányvállalatai - amelyekben részesedéssel rendelkezik - irányításában való részvétele gazdasági tevékenységként is értelmezhető,[16] így adóalanyiságot keletkeztethet.
Az irányításban való részvétel főszabály szerint annyiban értelmezhető gazdasági tevékenységként, és keletkeztet adóalanyiságot, amennyiben az meghatározott hozzáadottérték-adó köteles ügylet teljesítésében nyilvánul meg. A hangsúly ebben az esetben a meghatározott ügylet kritériumon van, melyek a Bíróság álláspontja szerint, az irányítással összefüggésbe hozható, adminisztratív, pénzügyi, kereskedelmi és technikai szolgáltatások nyújtásával valósulhatnak meg.[17]
A főszabály alól azonban mindig van kivétel, így a Bíróság további iránymutatásokat ad a holdingtársaság és a leányvállalatai közötti kapcsolatok gazdasági tevékenységként történő értelmezéséhez, mely szerint, három csoportot különböztethetünk meg.
Az első csoportba az az esetkör tartozik, amikor is a holdingtársaság nem részesül díjazásban - a leányvállalatoktól - a csoport tevékenységeinek központi menedzseléséért, igy ez a tevékenység bevétel[18] (az áfatörvény szóhasználatával: ellenérték[19]) hiányában nem minősülhet gazdasági tevékenységnek, tehát nem keletkeztet adóalanyiságot.[20] Adóalanyiság hiányában pedig nem élhet levonási joggal általa megfizetett hozzáadottérték-adó tekintetében, mivel az általa nyújtott irányítási szolgáltatások olyan ügyletekhez kapcsolódnak, amelyek nem tartoznak a HÉA irányelv hatálya alá.[21]
A második csoportba tartozó tényállás alapján, a holdingtársaság díjazásban részesül az irányítási tevékenységért a vállalatcsoport tagjaitól, mely tevékenység kimerítheti a gazdasági tevékenység fogalmát. Olyan esetekben, amikor a holdingtársaság irányítási tevékenysége a korábban említett, hozzáadottérték-adó köteles adminisztratív, pénzügyi, kereskedelmi és technikai szolgáltatások nyújtásával valósul meg[22], és e szolgáltatások ellenértékét továbbszámlázza a leányvállalatainak, úgy ez a magatartás már ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásnak, azaz gazdasági tevékenységnek minősül.[23] Ezen feltételek bekövetkezése esetén láthatjuk, hogy fennáll az adóalanyiság, tehát a HÉA irányelv hatálya alá tartozó ügyletről beszélhetünk, és mint ilyen ügylet, olyan tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek gazdasági jellegüknél fogva megnyitják a lehetőséget az adólevonási jog gyakorlására.
A teljesség igénye végett látnunk kell, hogy amennyiben a holdingtársaság nem számlázza tovább a nyújtott szolgáltatásokat a leányvállalatai számára,[24] úgy az a HÉA irányelv hatályán kívül eső tevékenység, és a korábban említett első csoport szerinti szabályok alkalmazandóak reá.
A harmadik csoport az előző két esetkör fúziójaként definiálható. Ez az eset akkor áll fent, amikor a termékeket és a szolgáltatásokat a leányvállalatok egyidejűleg levonási jogot keletkeztető gazdasági tevékenységek és levonási jogot nem keletkeztető gazdasági tevékenységek végzéséhez használják fel, azaz olyan termékeket és a szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek felhasználása vegyes.[25] Ilyen esetben az előzetesen megfizetett hozzáadottérték-adó összegeknek a HÉA irányelv értelmében vett gazdasági tevékenységek és a nem gazdasági tevékenységek közötti megosztására vonatkozó módszerek és feltételek meghatározása a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik.[26]
Mivel tagállami mérlegelési jogkörrel állunk szemben, említést kell tenni a hazai megoldásról is, mely ilyen esetben alkalmazandó. Ilyenkor az áfatörvényben meghatározott áfa arányosítás jogintézménye[27] az irányadó, mely lényegében úgy foglalható össze, hogy amennyiben az adóalany egyaránt teljesít adólevonásra jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, továbbá arra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást is az előzetesen felszámított adó (HÉA) kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Ezen mechanizmusra különböző számítási módokat határoz meg az áfatörvény, de ezek nem képezik jelen cikk vizsgálati tárgyát. Azt azonban tisztán kell látni, hogy hazai viszonylatban – mint ahogy valamennyi tagállamban is, a közös hozzáadottérték-adó rendszer okán - az adólevonásra nem jogosító tevékenység végzése érdekében felmerült költségek előzetesen felszámított hozzáadottérték-adója nem vonható le, mindazonáltal az adólevonásra jogosító tevékenység végzése érdekében felmerült költségek előzetesen felszámított hozzáadottérték-adója főszabály szerint levonható.

Összegzés

Láthattuk, hogy a holdingtársaságok esetén egy igen összetett szabályrendszerrel állunk szemben, melyben először nehéznek tűnik az eligazodás. Ennek okán összefoglalva elmondhatjuk, hogy passzív holdingtársaságok semmilyen esetben nem rendelkeznek adóalanyisággal, az aktív holdingok vonatkozásában pedig a működésük összes körülményének a figyelembevételével állapítható meg az adóalanyiság megléte. Amennyiben az aktív holdingtársaságok részt vesznek a leányvállalataik irányításában, és azok hozzáadottérték-adó köteles tevékenységet végeznek, úgy a cikkben leírt egyéb feltételek teljesülése esetén adóalanynak minősülnek és teljes egészében gyakorolhatják az adólevonás jogát. Az utolsó esetkörben pedig, amikor a leányvállalatok a holdingtársaság által nyújtott szolgáltatásokat levonási jogot keletkeztető, és levonási jogot nem keletkeztető tevékenységeikhez egyaránt felhasználják, úgy a hozzáadottérték-adó arányosításának van helye.

 

Készítette: Dr. Monok Tamás, jogász, MKVKOK adótanácsadó hallgató

 

Felhasznált források:

  • A TANÁCS 2006/112/EK IRÁNYELVE a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
  • 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
  • C‑496/11 – 2012. szeptember 6-i Portugal Telecom ítélet
  • C‑285/11 - 2012. december 6‑i Bonik ítélet
  • C‑18/13 - 2014. február 13‑i Maks Pen ítélet
  • C‑108/14 és C‑109/14 - 2015. július 16‑i Larentia + Minerva és Marenave Schiffahrt ítélet
  • C‑516/14 - 2016. szeptember 15‑i Barlis 06 - Investimentos Imobiliários e Turísticos ítélet
  • C‑28/16 - 2017. január 12-i MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ítélet
  • Juhász Péter: Mikor áfaalany a holding? Példák, jogesetek (https://adozona.hu/afa/Mikor_afaalany_a_holding_Peldak_birosagi_es_U971XT)
  • http://hbholding.hu/mi-is-az-a-holding

 

Lábjegyzetek:

[1] Juhász Péter: Mikor áfaalany a holding? Példák, jogesetek (https://adozona.hu/afa/Mikor_afaalany_a_holding_Peldak_birosagi_es_U971XT)

[2] Például: Budapest, Debrecen, Miskolc, Hajdúböszörmény.

[3] Például a Nemzeti Közművek, EON, MVM stb.

[4] HÉÁ irányelv 9. cikk (1), áfatörvény 5.§ (1)

[5] Áfa-törvény 6. § (1)

[6] HÉA irányelv 9. cikk (1)

[7] C‑516/14 39. pont

[8] C‑18/13 23. pont, C‑285/11 25. pont, C‑516/14 37. pont

[9] C‑108/14 és C‑109/14 18. pont, C‑496/11 31. pont

[10] C‑496/11 33. pont, C‑28/16 32. pont, C‑108/14 és C‑109/14 20. pont

[11] http://hbholding.hu/mi-is-az-a-holding

[12] Például: Debrecen és Miskolc.

[13] C‑108/14 és C‑109/14 19. pont, C‑496/11 32. pont

[14] HÉA irányelv 9. cikk (1)

[15] HÉA irányelv 2. cikk (1)

[16] C‑496/11 34. pont

[17] C‑108/14 és C‑109/14 21. pont, C‑496/11 33. pont

[18] HÉA irányelv 9. cikk (1)

[19] Áfa-törvény 6. § (1) és 259. § 6. pont

[20] C‑28/16 32. pont 35. pont

[21] C‑28/16 32. pont 37. pont

[22] C‑108/14 és C‑109/14 21. pont, C‑496/11 33. pont

[23] C‑516/14 48. pont, C‑28/16 44. pont

[24] C‑28/16 44. pont

[25] C‑108/14 és C‑109/14 26. pont, C‑496/11 40. pont

[26] C‑496/11 42. pont, C‑108/14 és C‑109/14 27. pont

[27] Áfa-törvény 123. §

Kategória: KormányzásEurópai UnióÁllami támogatásokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Budapestre költözik a Nemzetközi Beruházási Bank

2 hónap ago

A Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank) 1970-ben alapították és Magyarország is az alapító államok között volt. A kis- és középvállalkozások támogatása mellett fejlesztési projektekre és beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket a jelenleg még moszkvai székhelyű pénzintézet. Hazánk 2000-ben kilépett a szervezetből a nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésre hivatkozva, de megfigyelőként továbbra is folyamatosan részt vett a bank munkájában, míg végül 3 évvel ezelőtt újbóli csatlakozott. A teljesjogú taggá válása után hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

A tavalyi év végén új változás következett be, ugyanis a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén egyhangúlag határoztak arról, hogy a NBB központja 2019 év második felére Magyarország fővárosába költözik és pár éven belül megtörténik a teljes székhelyváltás. A határozat meghozatala egyben felhatalmazást adott a Nyikolaj Koszovnak, pénzintézet elnökének az erről szóló megállapodás aláírására.
Alaposan megvizsgálták a lehetséges központokat, de nagy támogatottsággal arra jutottak, hogy Budapest a legmegfelelőbb helyszín. A bank korábban már nyitott egy irodát Pozsonyban, ekkor néhány gazdasági szakértő azt feltételezte, hogy a multilaterális intézmény teljesen a szlovák fővárosba szeretne költözni a jövőben.
Varga Mihály, aki tagja az NBB igazgatóságának kiemelte, hogy a bank döntésében fontos szerepet játszott, hogy Magyarország évek óta a térség egyik legstabilabban működő állama. Hangsúlyozta továbbá, hogy a magyar gazdaság 2018-ban is jól teljesített, egyúttal a tavalyi egész évet fegyelmezett fiskális politika jellemezte. Magyarország egyre népszerűbb befektetési helyszín, számos külföldi nagyberuházás érkezett az országba az elmúlt időszakban, ami szintén hozzájárult az igazgatótanács döntéséhez.
Varga Mihály az elmúlt év egyik legjelentősebb pénzügypolitikai hírének nevezte a megközelítőleg 1000 milliárd euró mérlegfőösszegű bank székhelyének Budapestre költözését. A hazai piacon már eddig is aktív szereplő volt a NBB, azonban ez a közvetlen jelenlét elősegíti a magyar vállalatok rendelkezésére álló pénzügyi források növekedését. Másik nagy előnye a miniszter szerint, hogy Budapest ezáltal nagyobb szerepet játszik majd, mint közép-európai pénzügyi központ.
A pénzügyminiszter azt is nyilatkozta továbbá, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországra költözése jelentős pozitív hatást gyakorolhat magára a pénzintézet működésére is, hiszen így könnyebben illeszkedhet az Európai Unió gazdasági rendszerébe. Emellett pedig más pénzügyi intézményekkel történő együttműködés és kapcsolatépítés lehetősége is bővül.

Nagy reményeket fűznek a székhelyváltáshoz, hiszen a pénzintézet fejlesztési lehetőségeinek és versenyképességének jelentős pozitív változását várják. Nem utolsó sorban pedig a bank Magyarországra költözése várhatóan tovább javítja a bank megítélését.
A bank tevékenysége az elmúlt két évben a modern nemzetközi normákhoz igazodva alakult át, és egy új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az Nemzetközi Beruházási Banknak jelenleg Bulgária, Csehország, Kuba, Mongólia, Oroszország, Románia, Szlovákia és Vietnám a tagja Magyarország mellett.

Az összefoglalót készítette: Nagy Evelin Éva, joghallgató

 

Források:

https://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/meg-az-iden-budapestre-koltozik-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-1303552/

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/varga-meg-iden-budapestre-koltozik-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank.310885.html

https://magyaridok.hu/gazdasag/meg-az-iden-budapestre-koltozik-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-szekhelye-3861632/

https://iib.int/en/articles/ismet-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-teljes-jogu-tagja-magyarorszag

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória: KormányzásEurópai UnióÁllami támogatásokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Hol tart a nemzeti hulladékgazdálkodás?

2 hónap 1 hét ago

A hulladékgazdálkodás kiemelkedő szereppel rendelkezik a környezetvédelem szempontjából. A környezeti elem minőségének védelmén túl, jelentős befolyással bír a gazdaságra is.  A kormány 2011-ben államosította a hulladékgazdálkodási iparágat. A nem állami közszolgáltatókat betiltották, az átszervezés óta csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik a lakossági hulladékgyűjtést. A szolgáltatók helyzetét tovább rontotta a rezsicsökkentés keretein belül az önkormányzat által beszedhető díjak tárgykörét és mértékét csökkentették. Az államosítás következtében a lakossági szemétszállítás díját a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. lett jogosult beszedni. A központi kukaholding visszaosztja a pénzt a szolgáltatást ténylegesen elvégző cégek számára.

2018 októberében robbant a hír, hogy a Zöldhíd Nonprofit Kft. mintegy 116 településről nem tudja megoldani a szemét elszállítását. Az országban több mint 20 közszolgáltató működik, az ő esetükben nem volt probléma az elszállítással. A jogszabályok értelmében, ilyen esetben a katasztrófavédelem feladata a szemét elszállítása, vagy másik szolgáltató kirendelése. Szükséghelyzetben a közegészségügyi veszélyt jelentőnek minősíthetik azt az állapotot, ha a nem szállítják el a hulladékot. Ilyenre Magyarországon még soha nem volt példa.

A legutóbbi leállást azt okozhatta, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által kifizetett összegekből nem lehetett fedezni a közszolgáltatás elvégzésével járó költségeket, a munkások bérét, továbbá évek óta nem került sor a járműállomány korszerűsítésére.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő, a köznyelvben csak kukaholdingként emlegetett cég mérlege, a megalakulása óta folyamatos veszteséget mutat. 2017-ben mintegy 3,6 milliárd forint volt a társaság vesztesége, ami duplája az előző évi összegnek. A 2018-as évre vonatkozó adatok sem jobbak, továbbra is veszteségesen működött. Az Állami Számvevőszék szerint könyvelési problémák is nehezítik a társaság működését.  A fentiek alapján indokoltnak tűnik a kormány azon lépése, miszerint a 2019-es költségvetésben 26 milliárd forintra növeli a kukaholding számára nyújtott állami támogatás összegét. Ami viszont azt is jelenti, hogy a NHKV fennállása óta minden évben állami támogatásra szorult. 2017-ben például 1 milliárd forintos uniós támogatást költhetett el a cég. A Zrt. többek között számlázási nehézségekkel is küszködik, aminek eredményeképpen a lakosság akár féléves csúszással kaphat meg számlákat. Mivel a szolgáltatás díját nem tudják időben befizetni, a közszolgáltatást végző cégek számára elosztandó összeg nincs a Zrt. birtokában. Bírság kiszabására ugyanakkor nincs lehetőség, hiszen a lakosság önhibáján kívül, csekkek hiányába nem tudja befizetni a szolgáltatás díját.

A legutóbbi hírek szerint a Zöld Híd Kft. nem tudja elszállítani az illetékességi területébe tartozó 116 településen keletkezett hulladékot. Erre válaszul a NHKV visszavonta a Zöld Híd Kft. engedélyét. Arra reagálva, hogy a NHKV fél év késéssel nyújtotta be az éves beszámolóját, valamint a cég vesztesége tovább nőt, a vezetőségé nagy részét elbocsájtották.

A kormány a megemelt állami támogatással próbálja helyreállítani a kukaholding működését, továbbá árveréseket tartanának a szemétszállítók által begyűjtött szelektív hulladékokból.

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató

 

Források:

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egymilliard_forintot_kap_az_allami_hulladekgazdalkodo_ceg.653029.html.653029.html

https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/kukaholding_szemetkaosz_szemetdij/

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/tovabbra_is_viszi_a_milliardokat_az_allami_kukaholding.664619.html

 

Kategória: KormányzásRezsicsökkentésKözszolgáltatásokHulladékgazdálkodásHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Brexit: honnan hová?

2 hónap 2 hét ago

2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazás alapján az Európai Unióból való kilépés mellett döntött. Ezt követően tárgyalások kezdődtek az Európai Unió és az Egyesült Királyság között annak érdekében, hogy megállapodjanak a kilépés részletes szabályairól.[1] Több mint 500 tárgyalási nap után 2018. november 14-én a brit kormány jóvá hagyta az Egyesült Királyság EU-tagsága megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.[2] Az 585 oldalas megállapodást végül brit kormány 2018. november 25-én írta alá. Emellett aláírásra került még egy 26 oldalas megállapodást is, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatrendszer jövőbeni alakulását körvonalazza.[3]

A megállapodás hatálybalépéséhez azonban nem elég csak a brit kormány aláírása, szükség van még arra is, hogy a brit parlament alsó háza is elfogadja azt. Ez azonban eddig még nem történt meg. Már december közepén megakarták tartani a szavazást, de ezt a kormány elnapolta január közepére az esetleges eredménytelen szavazás lehetősége miatt.[4] A brit kormány azért tartott attól, hogy eredménytelen lesz a szavazás decemberben, mert a kormánypárti konzervatív tory képviselők egy része sem támogatná azt, sőt emellett az észak-ír unionista párt, a DUP sem. A DUP támogatása pedig, azért is lenne fontos a brit kormánynak, mivel az előrehozott parlamenti választások eredménye miatt már csak az ő támogatásukkal van szűk többségben a Konzervatív Párttal együtt a kormány az alsóházban.[5]

A megállapodással kapcsolatos problémák

A legfőbb ok, ami miatt nem akarják elfogadni megállapodást egyes képviselők az az, hogy a brexit után is egy egységes vámunió maradna fenn az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha 2019 márciusa és 2020 decembere között átmeneti időszakban nem jön létre egy átfogó megállapodás „az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről”. Nincs meghatározva viszont a vámuniós mechanizmus érvényben maradásának végdátuma, ha pedig valaki meg akarja szüntetni ezt a szabályozást akkor a másik fél beleegyezését kell kérnie hozzá.[6] Ezzel kapcsolatban viszont a „brextiter” politikusok szerint az a probléma, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre beleragadhat egy vámuniós mechanizmusba miközben nem tud más államokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni. A maradáspárti brit politikusok bírálata pedig az, hogy rosszabb lenne, mint ez EU-tagság fenntartása, hiszen úgy kellene betartani az uniós szabályokat, hogy nem tudnának beleszólni azok alakításába.[7]

A megállapodást elutasítók másik aggodalma az, hogy „Észak-Írország kereskedelemszabályozási környezete összhangban maradna az Európai Unió egységes belső piacának egyes vonatkozó szabályaival”. Ennek a szabályozásnak a lényege az, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai határellenőrzést Észak-Írország és az Egyesült Királyság között. Ezzel kapcsolatos kritika viszont az, hogy „e megoldás gyakorlatilag az Ír-tengerre helyezi át a vámhatárt, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé, megbontva ezzel az ország alkotmányos és gazdasági integritását”.[8] Az észak-ír unionista párt pedig azt tartja elfogadhatatlannak, hogy Észak-Írország szabályozási szempontból elválna az Egyesült Királyság többi államától.[9]

Megállapodás nélküli Brexit

Abban az esetben viszont, ha még sem sikerül hatályba lépnie a megállapodásnak akkor az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere fog vonatkozni. Ez azt jelentené, hogy vámok jelennének meg, illetve vámellenőrzés kerülne bevezetésére a két entitás kereskedelme esetén.[10]

A megállapodás nélküli brexitre viszont mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság megpróbál felkészülni. A britek például 2019. január  07-én 150 kamionnal azt tesztelték, hogy milyen torlódást okozna a délkelet-angliai kikötök környékén az, ha az EU-val folytatott kereskedelemben hirtelen vámok és egyéb vámellenőrzések jelennének meg.[11]

Hasonlóan elindította a felkészülést az Európai Bizottság is, amely megkezdte „a megállapodás nélküli kilépés esetén alkalmazandó, rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervének végrehajtását”. A terv 14 intézkedést tartalmaz, olyan területeken többek között, mint „a pénzügyi szolgáltatások, a légi közlekedés, a vámügyek és az éghajlat-politika”.[12]

De nem csak EU és a britek próbálnak meg felkészülni, hanem az unió egyes tagállamai is. A német kormány például közölte, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Unióból, akkor emiatt a Németországban élő brit állampolgároknak nem kell távozniuk az országból.  A március 29-én esedékes kilépés után még 3 hónapig uniós polgárok maradnak, ezt követően viszont „harmadik országbeli, EU-n kívüli állampolgárnak számítanak majd, így külön eljárással tartózkodási jogot kell szerezniük”.[13] Ugyanígy cselekedet Csehország is, ahol törvényt fogadtak el arról, hogy a Csehországban élő brit állampolgárokat 2020 végéig úgy kell kezelni, mintha az Egyesült Királyság továbbra is az EU tagja lenne.[14]

A Brexit-hatása

A Brexit hatása pedig igen sokrétű lehet. Először is még be sem következett a kiválás, de rendezetlen kilépés veszélye miatt többi pénzügyi szervezet menekíti ki pénzét az Egyesült Királyságból. Eddig körülbelül 800 milliárd font hagyta el az országot emiatt.[15] A Brexit miatt az EU-s biztosítók bejelentették, hogy március 29. után nem kötnek új szerződéseket az Egyesült Királyságban, az azt megelőzően kötötteket pedig 15 éven belül lezárják vagy transzferálják a brit ügyfeleikkel.[16]

A Brexit kihatással van az Egyesült Királyság fontos kereskedelmi partnerei is. Hátrányosan érinti például Hollandiát, hiszen a Hágai Számvevőszék szerint 2,3 millió euró közvetlen kárt okozna a holland gazdaságnak, ha britek megállapodás nélkül válnának ki az EU-ból.[17]

A Brexitnek hatása lehet még a külföldiek Egyesült Királyságban történő munkavállalására is. A britek a kilépést követően korlátoznák az alacsonyabban képzett külföldi munkavállalók jogait, hiszen az ilyen munkavállalók „legfeljebb 11 hónapra szóló tartózkodási engedélyhez juthatnának, korlátozott jogosultságokkal, például nem hozhatnák magukkal családtagjaikat”. De ez a korlátozás csak az alacsonyabban kvalifikált munkavállalókra vonatkozna, ugyanis „a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében megszűnnének”.[18]

Végül a brit kormány hatásvizsgálatai alapján, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai unióból akkor a vámellenőrzések hirtelen bevezetése okozta fennakadások miatt akár hat hónapig is jelentősen korlátozva lenne a két legnagyobb kikötő, Dover és a közeli Folkestone kapacitása.[19]

Az összefoglalót készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató

 

Felhasznált források:

[1] www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/eu-affairs/20160707STO36103/brexit-targyalasok-az-eu-egyesult-kiralysag-kapcsolatok-a-brit-nepszavazas-utan (2019.01.10.)

[2] kitekinto.hu/2018/11/15/europai-ugyek/vegre-szintet-lepett-a-brexit/135656/ (2019.01.09.)

[3] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.09.)

[4] kitekinto.hu/2018/12/17/europai-ugyek/a-britek-januar-kozepere-toltak-a-brexit-szavazast/165931/ (2019.01.10.)

[5] http://kitekinto.hu/2018/11/15/europai-ugyek/vegre-szintet-lepett-a-brexit/135656/ (2019.01.10.)

[6] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.10.)

 

[7] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-kivalas-eu-panik.676107.html.676107.html (2019.01.09.)

[8] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.10.)

[9] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-kivalas-eu-panik.676107.html.676107.html (2019.01.09.)

[10] https://www.portfolio.hu/gazdasag/egy-pillanat-alatt-rombolna-a-megallap...

(2019.01.10.)

[11] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-katasztrofa-teszt-kikoto.676320.html.676320.html (2019.01.09.)

[12] kitekinto.hu/2018/12/19/europai-ugyek/az-eu-megkezdte-a-felkeszulest-a-rendezetlen-brexitre/167416/

(2019.01.09.)

[13] kitekinto.hu/2019/01/08/europai-ugyek/a-nemetek-es-a-csehek-is-keszulnek-a-rendezetlen-brexitre/167716/

(2019.01.09.)

[14] kitekinto.hu/2019/01/08/europai-ugyek/a-nemetek-es-a-csehek-is-keszulnek-a-rendezetlen-brexitre/167716/

(2019.01.09.)

[15] https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2019/01/08/brexit_bankok_egybilliard_dollar/ (2019.01.09.)

[16] https://www.portfolio.hu/finanszirozas/biztositok-penztarak/biztositasi-szerzodesek-millioi-szunhetnek-meg-a-brexit-utan.309865.html (2019.01.09.)

[17] https://www.vg.hu/kozelet/politika/veszelybe-sodorhatja-hollandiat-a-megallapodas-nelkuli-brexit-1246594/ (2019.01.09.)

[18] kitekinto.hu/2018/11/24/europai-ugyek/korlatozna-az-alacsonyan-kepzett-kulfoldi-munkavallalok-jogait-az-uj-brit-szabalyozas/153701/ (2019.01.09.)

[19] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-katasztrofa-teszt-kikoto.676320.html.676320.html (2019.01.10.)

 

Kategória: Európai UnióHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

2019-ben jön az "áram-Uber"?

2 hónap 2 hét ago

"Nem kell sok idő hozzá, és az energiaszektornak is megjelenik a maga Ubere"- vélekedett Martin Graf, az osztrák energiapiaci szabályozási hivatal első embere bő három éve. Ekkoriban az energiamegosztás még csak egy merész kísérletnek tűnt, viszont napjainkban már az "áram-Uber" rendszerszintű megoldásán dolgoznak. Egy legfrissebb jelentés szerint energiamegosztáson alapuló rendszerek tömeges megjelenésére számíthatunk 2019-ben.

Előzmények

Mindenképp szükséges említést tenni a Yeloha cég projektjéről, melyet az USA-ban teszteltek. A projekt azt próbálta kideríteni, hogy lakóközösségek képesek lehetnek-e önállósulni energetikai szempontból, mindezt napenergia-termelésre alapozva. A napelemes kapacitás megosztásra épülő modell - hasonlóan az Uberhez és az Airbnbhez - a közösségi finanszírozású szolgáltatásban látta a megoldást. Ennek értelmében aki több áramot termel, például eladhatja, elcserélheti, vagy elajándékozhatja. A projekt sikeres volt, azért zárták le, mert az áramszolgáltatók nem akartak beszállni a projektbe, illetve nem engedték meg azt sem, hogy a megosztók a vezetékeiket ingyen használják, vagy azon bármiféle átalakítást végezzenek.

Szintén említést érdemel a Brooklyn Microgrid projekt is. A mikrogrid olyan helyi energiahálózatot jelöl, mely önálló vezérlési képességgel rendelkezik, ezért működőképes a hagyományos hálózati körről leválasztása után is. A projekt lényege, hogy a tagok beléphetnek egy fenntartható energia hálózatba és helyileg megválaszthatják az általuk preferált energiaforrást. Csatlakozni egy mobiltelefonos applikáción keresztül lehetséges.

Az áttörés?

Az Open MG projekt a dél-koreai elektromos művekhez, a Kepco-hoz köthető. Egyelőre annyit árultak el, hogy lényegében egy olyan termelő-fogyasztó-szolgáltató rendszer lesz, melynek nincs szüksége a messziről hozott, megtermelt és drágán a helyszínre szállított áramra, így regionális villamos hálózatra sem. A megújuló energiára épülő rendszer képes lesz arra, hogy a megtermelt energiából feleslegként maradó mennyiséget eltárolja és szükség esetén elektromos árammá visszaalakítva betáplálja a rendszerbe. A Kepco tehát a világ első, megawattos méretű energiafüggetlen mikrohálózatának az építését kezdte el, mely hálózathoz a tervek szerint bárki könnyedén csatlakozhat majd.

Hol tart e téren Magyarország?

A Nemzeti Közművek 2019 elején két településen is energiatároló berendezéseket helyez majd el hálózatán. Céljuk ezzel, hogy a hálózati feszültséget megengedett tartományon belül tartsák, valamint az energia betárolása csúcsidőszakban és csúcson kívüli kitárolása. A vállalat a Csongrád megyei Óföldeák külterületén egy középfeszültségű hálózatra csatlakozó rendszert is telepít majd a közeljövőben. Ennek az engedélyeztetése azonban még folyamatban van, a projekt várhatóan 2019 tavaszán zárul a telepítéssel, melyet egy kiértékelési és tesztelési szakasz követ.

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

 

Felhasznált források

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/napelem-grid-megujulo-energia-aram-uber-olcsobb-aram-aramszolgaltatok.676068.html

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/napelemek_energiatarolokat_telepit_a_kozmuszolgaltato.674558.html

https://pcworld.hu/kozelet/orias-napelemrendszer-20010703-46191.html

https://hvg.hu/gazdasag/20150923_a_szolgaltatoknak_annyi_jon_az_aramuber

https://www.brooklyn.energy/

Kategória: KormányzásEnergiaellátásKörnyezetvédelemKözszolgáltatásokKözvállalatokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

A dohányzás szabályozása nemzetközi kitekintésben

3 hónap 1 hét ago

A dohánykereskedelem és a dohányfogyasztás szabályozása, s az esetleges állami monopolizálása szinte minden államban fontos, különféle társadalmi, gazdasági és pénzügyi szempontok miatt. E terület szabályozása hazánkban 2010-et követően vált különösen fontos területé, mely változási folyamatot egy korábbi blogbejegyzésemben elemeztem. Jelen írásomban a dohánykereskedelem monopolizálásának témáját tovább fűzve, a dohányzás és a dohánytermékek fogyasztásának szabályozását kívánom elemezni, különös tekintettel más országok szabályozására. A nemzetközi vizsgálódás keretében először az Európai Unió, majd az Amerikai Egyesül Államok, s végül Oroszország szabályozását tekintem át.

Az Európai Unió szabályozása

A Parlament és a Tanács legfrissebb, 2014/40/EU irányelve[1] meglehetősen dohányellenes közeget teremtett, hiszen célja deklaráltan a dohánytermékek, ideértve az elektromos cigarettákat is, összetételének szigorítása. Mint ismeretes az uniós szintű jogalkotás szükségessége a WHO 2003 májusában elfogadott Dohányzás-ellenes Keretegyezménye nyomán merült fel.
A dohányzás visszaszorítása érdekében uniós szinten a jogalkotó az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tett. 2009-ben jelent meg az Európai Unió Tanácsának Ajánlása[2] a dohányfüstmentes környezetről, melynek célja, hogy segítsen a Tagállamoknak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) által lefektetett kötelezettségeik teljesítésében. Az Ajánlás értelmében a Tagállamoknak hatásos intézkedésekkel gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosságot megóvják a dohányfüst-expozíciótól. Az Ajánlás megvalósításáról a Bizottság 2013-ban jelentést készített, mely összefoglalást nyújt a Tagállamok (EU 27) hatályos jogszabályi környezetérő.[3]
A hivatkozott irányelv gyökeres változásokat hozott, mivel azt a jogalkotó meghaladottnak és napjaink fejleményei mellett kevésbé hatékonynak ítélte meg. Ezt az alábbiak szerint deklarálta: „ A tagállamoknak a 2001/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv uniós szinten meghatározza a dohány termékekre vonatkozó szabályokat. A tudományos, piaci és nemzetközi fejlemények figyelembevétele érdekében szükséges jelentő en változtatni az említett irányelven, így azt hatályon kívül kell helyezni, és új irányelvvel kell felváltani….. A 2001/37/EK irányelv hatálya alá tartozó egyes területeken a tagállamok jogi okokból vagy ténylegesen nem tudják jogszabályaikat az új fejleményekhez igazítani. Ez különösen a címkézési szabályokra igaz, ahol a tagállamoknak az irányelv nem engedte meg, hogy növeljék az egészségvédő figyelmeztetések méretét, megváltoztassák azok elhelyezését az egyes csomagokon (a továbbiakban: csomagolási egység), vagy kicseréljék a kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-kibocsátási szintekre vonatkozó megtévesztő figyelmeztetéseket.”
Az irányelv értelmében, annak szabályanyagát a tagállamok 2016-ig kötelesek, helyesebben talán kötelesek lettek volna implementálni. E kötelezettségének ugyanis mindössze 11 tagállam tett határidőben eleget.[4] Talán meglepő, hogy ebben az összehasonlításban hazánk élen jár, elsők között implementálta ugyanis a magyar jogalkotó az irányelvet.
Vitán felül álló, hogy a dohányzás kérdése valóban igényli a szupranacionális összefogást és szabályozást, hiszen évről évre aggasztóbb statisztikák látnak napvilágot a dohányosok arányáról, mint ahogy azt az 1. számú ábra is mutatja.

  1. árba: Rendszeresen és alkalmanként dohányzók aránya az Európai Unió egyes tagállamaiban 2012-ben[5]

Forrás: https://tobaccoatlas.org/topic/regulating-novel-products/

 

Az USA szabályozása

Az Amerikai Egyesült Államok az EU-hoz hasonlóan igen nagy arányban dohányzó lakosságot tudhat a magáénak.

2. ábra: USA dohányzó lakosságának aránya[6]

Forrás: https://www.cdc.gov/vitalsigns/adultsmoking/

Az USA egyik legmeghatározóbb kereskedelmi és társadalmi központjában, New York városában az elmúlt években szintén felerősödtek a dohány-ellenes törekvések. Már 2013-ban emelkedő cigaretta-árakról és a dohánytermékek diszkontokban történő árusításának betiltásáról szóltak a sajtóhírek. Ezzel egyidejűleg jócskán szigorították a hozzáférés feltételeit is, a metropolisz városi tanácsa ugyanis akként határozott, hogy 21 évre emeli a dohányvásárlás alsó korhatárát mind a hagyományos és az elektromos cigarettákra, mind pedig a szivarokra vonatkozóan.[7]
A szabályozás célja ebben az esetben közegészségügyi jellegű, hiszen az ilyen szigorítások úgy gondolják, hozzájárulhatnak a dohányzás visszaszorításához és a függőség oly korai kialakulásához. Azonban nem hagyható figyelmen kívül mindezek pénzügyi vonzata sem.
Kiemelendő, hogy a városi tanács a korhatári szigorítása és a dohánytermékek diszkontokban történő árusításának betiltása, valamint a drasztikusan magas árminimum meghatározása mellett megemelték a dohányadó megfizetése alól rendszeresen kibúvókra kiszabható büntetés mértékét is. Ezeket a mérföldkő jelentőségű lépéseket a város mind Michael Bloomberg polgármestersége alatt tette meg. A politikus neve szinte eggyé vált a dohányzás elleni közdelemmel, hiszen már e változások előtt is számos eredményt ért el ezen a területen, így például a dohányzást a közterületek döntő többségén betiltották.[8]
Számos párhuzam megfigyelhető tehát a new yorki és a hazai szabályozás között. A dohányárak emelése, az árusítás lehetséges helyének korlátozása, illetve a dohányzás betiltása bizonyos területeken mindkét szabályozási közegben megfigyelhető. Azonban míg az amerikai megoldás a korhatárok emelését építette be jogszabályi környezetbe, addig a magyar jogalkotó inkább a dohányárusítás feltételeinek jelentős szigorítását választotta.

 

Oroszország szabályozása

Talán a legszigorúbb szemléletet a dohányzás visszaszorításának ügyében 2018-ban Oroszország tudhatta magáénak. Ez pedig tekintettel a küszöbön lévő változásokra, vitán felül meg is illeti.
Az orosz egészségügyi minisztérium által 2017 januárjában nyilvánosságra hozott nyers, előzetes változat szerint a 2015 után születetteknek a jövőben tilos lenne dohányterméket eladni. A tervezet tulajdonképpen a dohányzás teljes betiltását tűzte zászlajára.[9]
Ahogy a mellékelt 3. számú ábra[10] is mutatja Oroszországban a lakosság közel 40%-a dohányzik, ez hozzávetőlegesen 44 millió embert jelent. Az erősen dohányellenes vezetés ilyen magas érintettség mellett inkább a lassú lépések politikáját választotta a drasztikus azonnali változtatások helyett. A változások előfutárt jelentette, hogy 2013 óta tilos nyilvános helyen rágyújtani.

3. számú ábra

Forrás: https://therationalanthem.wordpress.com/tag/national-statistics-office

Mindezek mellett az utóbbi években kezdett felerősödni egy igen erős dohány-ellenes propaganda is, ami már-már a hidegháborús időket idézi. Noha a cél, tehát a dohányzás visszaszorítása végső soron üdvözlendő, az azt elérendő választott eszköz igencsak nagy megdöbbenést váltott ki, nem egy plakáton ugyanis az a felirat szerepelt, hogy "a dohányzás több embert öl meg, mint Obama."[11]

4. ábra: Orosz dohányzás-ellenes propaganda[12]

Forrás: https://themoscowtimes.com/issues/5741

A dohányzás Oroszországban rendkívül népszerű, már-már az orosz kultúra részeként azonosítják a világ számos pontján. A cigarettát jellemzően Kubából, Grúziából és Közép-Ázsiából importálják. Évente körülbelül 400 ezer ember hal meg a dohányzáshoz köthető betegségek miatt. Vlagyimir Putyin most egy olyan törvényjavaslatot kezdeményez, amely — a világon elsőként — véglegesen megszabadítaná az országot a cigarettától.[13]
Utalva a korábbi tanulmányomban ismertetet alapjogi összeütközésekre a dohányzás kapcsán, nem is olyan meglepő, hogy az orosz folyamat ígérkezik az első ilyen átfogó és abszolút dohánytilalomnak. Jogállami keretek között ugyanis, noha lehetséges bizonyos – szigorúbb vagy kevésbé szigorú és kevésbé korlátozó – dohányzás ellenes intézkedések, szabályozások bevezetésére, az mégsem tiltható meg abszolút hatállyal, az ugyanis demokratikus keretek között elfogadhatatlan, szükségtelen és aránytalan alapjogi korlátozást jelentene.
A törvényjavaslat által kitűzött cél az orosz parlament egészségügyi bizottságának elnöke szerint "ideológiailag helyes." A Kreml szóvivője azt nyilatkozta, hogy komoly viták várhatóak, de valós törekvés a cigaretta végleges kitiltása az országból.[14] Azonban már mostanra felmerült heves tiltakozások, és a minden bizonnyal a jövőben is felmerülő és talán egyre erősödő és hevesebb kritikák ellenére sajtóértesülések szerint a kérdéssel kapcsolatban a Kreml-ből a „This goal is absolutely ideologically correct.[15]” - szemlélet látott mindeddig napvilágot.
A tervezett szigorítást a jogalkotó elsődlegesen az attól várható kedvező egészségügyi hatásokkal igyekszik igazolni. Azonban magától értetődő módon felmerültek a változások által várhatóan előidézendő gazdasági szempontok is. Ugyanis óhatatlanul, hatalmas bevételtől esik el általa a piac, nem is beszélve a tiszta bevételen túli egyéb pénzmozgásokról, például a kieső forgalmi adó-bevételről.[16]
Megjegyzendő azonban, hogy mindösszesen a jövőbeni jogszabályi változások bejelentése nyomán a 2016-ban a dohányosok aránya az összlakosságra vetítve a Tass-ügynökség adatai alapján mintegy 10%-ot esett.[17] Ez pedig tekintettel arra, hogy Oroszország mindig is a legnagyobb arányban dohányzó nemzetek közé tartozott, igen nagy előrelépésként értékelhető.[18]
Ugyancsak az orosz módosítások között említendő az a törvényjavaslat is, amelyet nemrégiben az orosz egészségügy-miniszter nyújtott be. Ennek értelmében az elektromos cigaretták is kiszorulnának a jövőben az orosz piacról.[19] Tilalmazott lesz továbbá a dohánytermékek mindennemű reklámozása, illetve az is , hogy a dohánycégek szponzorként tűnjenek fel a továbbiakban – hiszen ez is közvetett módon azok reklámozását célozná és eredményezné.[20]

Látható tehát, hogy az tervezett változások összességében igen átfogó szigorításokat hoznak a lakosság egészére. A fentebb említett generáció[21] mellett az elektromos cigaretták visszaszorításával az életkoruk alapján „dohányzásra jogosult” lakosságra nézve határoz meg további korlátokat. Ennek oka pedig talán abban keresendő, hogy az idősebb lakosságot is szeretnék pozitívabb példával elöljárókká tenni a vezetés. Erre pedig valóban szükségesnek is mutatkozik, hiszen már meg sem lepődünk azon, hogy az orosz 15 évesek mintegy 12%-a dohányzik napi rendszerességgel.[22] Mindez pedig annak ellenére alakul így, hogy már a bevezetendő változtatások előtt is tiltott volt Oroszországban a dohányzás a munkahelyeken, társasházi lépcsőházakban, éttermekben, hajókon, buszmegállókban és vasúti peronokon, valamint ezek 15 méteres körzetében.[23] És még így is, évente közel 400000 ezer orosz halála vezethető vissza valamilyen formában a dohányzásra.
Nikolai Gerasimenko korábbi egészségügy-miniszter egyébiránt üdvözölte a tervezeteket, azoktól egyértelműen kedvező hatást vár. Rámutatott azonban arra, hogy a változtatások fogadhatása nagyban attól is függeni fog, hogy azokat a vezetés hogyan, milyen formában és milyen üzenettel fogja a lakosság számára kommunikálni. [24]

 

Összegzés

A dohányzás a világ minden táján egyre égetőbb problémát jelent. Mint a három példában láthattuk, a különböző államok különböző módon igyekeznek fellépni. Akad olyan jogalkotó, amely inkább harmonizációs törekvésekkel igyekszik mintegy jobb belátásra téríteni a dohányzókat, azaz inkább puha jogi megoldásokkal. Akad azonban a skála másik végén olyan megoldás is, amely sokkal inkább a sarkos értelemben vett hard-law eszközökkel élve szigorú tiltásokat tervez bevezetni, annak érdekében, hogy a polgárai legalábbis kénytelenek legyenek letenni a cigarettát.
Több állam mellett Magyarország is a szigorítás mezejére lépett a dohány-probléma kezelése végett az utóbbi évtizedben – többek között persze az uniós implementáció miatt is. A trafikok szabályozása meglehetősen keményvonalas váltást jelent a korábbi állapothoz képest, azonban korántsem jelent akkora megkötést, mint a tervezett orosz tilalom.
Mindezidáig nem derült ki egyértelműen, hogy melyik megoldás-modell ígérkezik a leghatékonyabbnak, hiszen mint tudjuk nem sikerült még egyetlen államban sem leküzdeni ezt az önpusztító függőséget okozó problémát – már ha valóban a teljes megszüntetése a társadalom közös érdeke.

Készítette: Dr. Gaál Szilvia

 

[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/40/EU IRÁNYELVE (2014. április 3.)

a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

[2]2009/C 296/02 (2009. november 30.)

[3] http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/dohanyfustmentes-europaert-az-europai-unio-lehetosegei

[4] http://adozona.hu/jovedeki_ado_vam_deviza_termekdij/Dohanyzas_jonnek_a_szigoritasok_KXVR11

[5]https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&ved=0ahUKEwifk5Cvvq7UAhXGfRoKHeSMBWcQjhwIBQ&url=http%3A%2F%2Fwww.tobaccoatlas.org%2Ftopic%2Fe-cigarettes%2F&psig=AFQjCNGOUS39nhwK2Uxwd1lbmCFzHfiF1w&ust=1497019485060344&cad=rjt  (2017. június 8.)

[6] https://www.cdc.gov/vitalsigns/adultsmoking/  (2017. június 8.)

[7] http://kitekinto.hu/amerika/2013/11/12/szigorodnak_a_dohanyhoz_jutas_feltetelei_new_york-ban  (2017.05.13.)

[8]http://kitekinto.hu/amerika/2013/11/12/szigorodnak_a_dohanyhoz_jutas_feltetelei_new_york-ban  (2017.05.13.)

[9] http://alfahir.hu/az_oroszok_tilthatjak_be_a_vilagon_elsokent_a_dohanyzast  (2017. május 13.)

[10] https://therationalanthem.wordpress.com/tag/national-statistics-office/  (2017. május 13.)

[11] http://alfahir.hu/az_oroszok_tilthatjak_be_a_vilagon_elsokent_a_dohanyzast  (2017. május 13.)

[12] https://themoscowtimes.com/issues/5741  (2017. június 8.)

[13] https://888.hu/article-oroszorszag-betiltja-a-cigarettat   (2017. június 8.)

[14] https://888.hu/article-oroszorszag-betiltja-a-cigarettat   (2017. június 8.)

[15] http://www.independent.co.uk/news/world/europe/russia-cigarette-sale-ban-anyone-born-after-2015-tobacco-lung-disease-cancer-health-ministry-a7518691.html   (2017. június 10.)

[16] http://www.independent.co.uk/news/world/europe/russia-cigarette-sale-ban-anyone-born-after-2015-tobacco-lung-disease-cancer-health-ministry-a7518691.html   (2017. június 10.)

[17] A dohányzó orosz-lakosság aránya 41%-ról 31%-ra csökkent a vonatkozó adatok alapján.

[18] http://tass.com/society/918727  (2017. június 10.)

[19] http://tass.com/society/918727  (2017. június 10.)

[20] http://www.bbc.com/news/world-europe-22739016  (2017. június 10.)

[21] És felmenő rendszerben az azután születendő valamennyi orosz állampolgár a jelenlegi változat értelmében.

[22] http://www.iflscience.com/health-and-medicine/russia-might-ban-tobacco-for-anyone-born-after-2014/ (2017. június 10.)

[23] http://www.bbc.co.uk/newsbeat/article/38571174/young-russians-born-this-decade-face-complete-smoking-ban  (2017. június 10.)

[24] http://www.bbc.com/news/world-europe-22739016  (2017. június 10.)

Kategória: AlapjogokKormányzásEurópai UnióHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Az Európai Bizottság először utasít el egy költségvetési tervezetet

3 hónap 2 hét ago

A márciusban megválasztott új olasz kormánypárt a szeptemberben elkészült költségvetési tervezetével elkezdte megvalósítani a szegénység felszámolására tett ígéretét. Ennek érdekében rohamtempóban csökkentenék az adókat és egy alapjövedelmet kívánnak biztosítani a rászorulóknak. Bár Európai Unió maximum 0,8 százalékos költségvetési hiányt engedélyez, azonban Olaszország hiánya a GDP 2.4%-át tenné ki ezzel a tervezettel. Éppen ezért az Európai Bizottság ezért rendhagyó lépésre szánta el magát: elutasította az olasz költségvetési tervezetet.

Az Európai Bizottságot 2013-ban ruházták fel a költségvetési tervezetet elutasító jogkörrel, amivel azóta egyszer sem élt, mostanáig. Az olasz kormány olyan, az EU-val összeegyezhetetlen javaslatokkal állt elő, amely teljes mértékben megsérti az ország kötelezettségvállalásait és káros lehet minden tagállamra – mondta a bizottság euróért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis.
A tagállamok közül Olaszország rendelkezik a második legnagyobb államadósággal, – a „dobogó tetején” a görögök állnak – ami a GDP 131 százaléka. Ennek ellenére nem a csökkentést elősegítő intézkedéseket sürgetik, hanem éppen ellenkezőleg, a megengedettnél jóval magasabb kiadásokat terveznek. Nagy fejtörést okozott a pénzügyi befektetőknek, hogy az új olasz kormány az elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő három évre. Ezek összessége eredményezte, hogy a Bizottság három hetet adott a módosításra az olasz kormánynak.
Az olasz kormány megkapta a levelet, azonban nem kíván változtatni a tervezeten, megfelelőnek találja azt és arra hivatkozik, hogy más országok is kapnak ilyen felszólítást, nincs ebben semmi egyedi vagy különleges. Paolo Savona közgazdász inkább az Európai Központi Bankra hárítaná a felelősséget, hiszen az EKB feladata lenne a piacon kialakult problémák megoldása. Szerinte Európának új pénzügyi politikára van szüksége, máskülönben nem tud reagálni arra a növekedési visszaesésre, amelyhez a világ geopolitikai eseményei vezetnek a kontinensen.
 Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az eurózóna végét jelentené, ha engednének az olaszok által meghatározott feltételeknek, hiszen ezt azt eredményezné, hogy más országok is követni akarnák Olaszország példáját, és számukra ideális költségvetési tervet vázolnának fel, amely akár hátrányos is lehet a többi tagállamra.

A többszöri elutasítás ellenére úgy néz ki az olasz kormány mégis engedni fog, hiszen Nagy-Britanniával ellentétben egyeltalán nem terveznek kilépni az Európai Unióból, így a kötelezettségszegési eljárás elkerülésének érdekében a háború helyett a békére törekednek. Más kérdés, hogy így valószínűleg nem tudják a választási ígéreteiket megvalósítani – elmaradhatnak a várt szociális intézkedések.

Az összefoglalót készítette: Nagy Evelin Éva, joghallgató

Forrás:

https://hvg.hu/gazdasag/20181022_Az_olaszok_dacolnak_Brusszellel_egyenesen_gyonyorunek_tartjak_aggalyos_koltsegvetesi_tervezetuket

https://merce.hu/2018/10/24/hova-vezethet-az-olasz-kormany-es-az-eu-koltsegvetesi-harca/

https://444.hu/2018/10/23/visszadobta-az-olasz-koltsegvetest-az-europai-bizottsag

https://hu.euronews.com/2018/10/02/all-a-bal-az-olasz-koltsegvetes-miatt

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/olasz-kormany-eu-koltsegvetes-valtoztat.672219.html

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/az_olaszok_mar_nem_akarnak_haboruzni_az_eu-val.674443.html

Kategória: AlapjogokKormányzásKözérdekHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2
Ellenőrizve
33 perc 39 másodperc ago
Feliratkozás a következőre: Közjavak RSS hírcsatorna