Hol tart a nemzeti hulladékgazdálkodás?

3 nap 12 óra ago

A hulladékgazdálkodás kiemelkedő szereppel rendelkezik a környezetvédelem szempontjából. A környezeti elem minőségének védelmén túl, jelentős befolyással bír a gazdaságra is.  A kormány 2011-ben államosította a hulladékgazdálkodási iparágat. A nem állami közszolgáltatókat betiltották, az átszervezés óta csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik a lakossági hulladékgyűjtést. A szolgáltatók helyzetét tovább rontotta a rezsicsökkentés keretein belül az önkormányzat által beszedhető díjak tárgykörét és mértékét csökkentették. Az államosítás következtében a lakossági szemétszállítás díját a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. lett jogosult beszedni. A központi kukaholding visszaosztja a pénzt a szolgáltatást ténylegesen elvégző cégek számára.

2018 októberében robbant a hír, hogy a Zöldhíd Nonprofit Kft. mintegy 116 településről nem tudja megoldani a szemét elszállítását. Az országban több mint 20 közszolgáltató működik, az ő esetükben nem volt probléma az elszállítással. A jogszabályok értelmében, ilyen esetben a katasztrófavédelem feladata a szemét elszállítása, vagy másik szolgáltató kirendelése. Szükséghelyzetben a közegészségügyi veszélyt jelentőnek minősíthetik azt az állapotot, ha a nem szállítják el a hulladékot. Ilyenre Magyarországon még soha nem volt példa.

A legutóbbi leállást azt okozhatta, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által kifizetett összegekből nem lehetett fedezni a közszolgáltatás elvégzésével járó költségeket, a munkások bérét, továbbá évek óta nem került sor a járműállomány korszerűsítésére.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő, a köznyelvben csak kukaholdingként emlegetett cég mérlege, a megalakulása óta folyamatos veszteséget mutat. 2017-ben mintegy 3,6 milliárd forint volt a társaság vesztesége, ami duplája az előző évi összegnek. A 2018-as évre vonatkozó adatok sem jobbak, továbbra is veszteségesen működött. Az Állami Számvevőszék szerint könyvelési problémák is nehezítik a társaság működését.  A fentiek alapján indokoltnak tűnik a kormány azon lépése, miszerint a 2019-es költségvetésben 26 milliárd forintra növeli a kukaholding számára nyújtott állami támogatás összegét. Ami viszont azt is jelenti, hogy a NHKV fennállása óta minden évben állami támogatásra szorult. 2017-ben például 1 milliárd forintos uniós támogatást költhetett el a cég. A Zrt. többek között számlázási nehézségekkel is küszködik, aminek eredményeképpen a lakosság akár féléves csúszással kaphat meg számlákat. Mivel a szolgáltatás díját nem tudják időben befizetni, a közszolgáltatást végző cégek számára elosztandó összeg nincs a Zrt. birtokában. Bírság kiszabására ugyanakkor nincs lehetőség, hiszen a lakosság önhibáján kívül, csekkek hiányába nem tudja befizetni a szolgáltatás díját.

A legutóbbi hírek szerint a Zöld Híd Kft. nem tudja elszállítani az illetékességi területébe tartozó 116 településen keletkezett hulladékot. Erre válaszul a NHKV visszavonta a Zöld Híd Kft. engedélyét. Arra reagálva, hogy a NHKV fél év késéssel nyújtotta be az éves beszámolóját, valamint a cég vesztesége tovább nőt, a vezetőségé nagy részét elbocsájtották.

A kormány a megemelt állami támogatással próbálja helyreállítani a kukaholding működését, továbbá árveréseket tartanának a szemétszállítók által begyűjtött szelektív hulladékokból.

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató

 

Források:

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egymilliard_forintot_kap_az_allami_hulladekgazdalkodo_ceg.653029.html.653029.html

https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/kukaholding_szemetkaosz_szemetdij/

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/tovabbra_is_viszi_a_milliardokat_az_allami_kukaholding.664619.html

 

Kategória: KormányzásRezsicsökkentésKözszolgáltatásokHulladékgazdálkodásHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Brexit: honnan hová?

1 hét ago

2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazás alapján az Európai Unióból való kilépés mellett döntött. Ezt követően tárgyalások kezdődtek az Európai Unió és az Egyesült Királyság között annak érdekében, hogy megállapodjanak a kilépés részletes szabályairól.[1] Több mint 500 tárgyalási nap után 2018. november 14-én a brit kormány jóvá hagyta az Egyesült Királyság EU-tagsága megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet.[2] Az 585 oldalas megállapodást végül brit kormány 2018. november 25-én írta alá. Emellett aláírásra került még egy 26 oldalas megállapodást is, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatrendszer jövőbeni alakulását körvonalazza.[3]

A megállapodás hatálybalépéséhez azonban nem elég csak a brit kormány aláírása, szükség van még arra is, hogy a brit parlament alsó háza is elfogadja azt. Ez azonban eddig még nem történt meg. Már december közepén megakarták tartani a szavazást, de ezt a kormány elnapolta január közepére az esetleges eredménytelen szavazás lehetősége miatt.[4] A brit kormány azért tartott attól, hogy eredménytelen lesz a szavazás decemberben, mert a kormánypárti konzervatív tory képviselők egy része sem támogatná azt, sőt emellett az észak-ír unionista párt, a DUP sem. A DUP támogatása pedig, azért is lenne fontos a brit kormánynak, mivel az előrehozott parlamenti választások eredménye miatt már csak az ő támogatásukkal van szűk többségben a Konzervatív Párttal együtt a kormány az alsóházban.[5]

A megállapodással kapcsolatos problémák

A legfőbb ok, ami miatt nem akarják elfogadni megállapodást egyes képviselők az az, hogy a brexit után is egy egységes vámunió maradna fenn az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha 2019 márciusa és 2020 decembere között átmeneti időszakban nem jön létre egy átfogó megállapodás „az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről”. Nincs meghatározva viszont a vámuniós mechanizmus érvényben maradásának végdátuma, ha pedig valaki meg akarja szüntetni ezt a szabályozást akkor a másik fél beleegyezését kell kérnie hozzá.[6] Ezzel kapcsolatban viszont a „brextiter” politikusok szerint az a probléma, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre beleragadhat egy vámuniós mechanizmusba miközben nem tud más államokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni. A maradáspárti brit politikusok bírálata pedig az, hogy rosszabb lenne, mint ez EU-tagság fenntartása, hiszen úgy kellene betartani az uniós szabályokat, hogy nem tudnának beleszólni azok alakításába.[7]

A megállapodást elutasítók másik aggodalma az, hogy „Észak-Írország kereskedelemszabályozási környezete összhangban maradna az Európai Unió egységes belső piacának egyes vonatkozó szabályaival”. Ennek a szabályozásnak a lényege az, hogy ne kelljen visszaállítani a fizikai határellenőrzést Észak-Írország és az Egyesült Királyság között. Ezzel kapcsolatos kritika viszont az, hogy „e megoldás gyakorlatilag az Ír-tengerre helyezi át a vámhatárt, Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé, megbontva ezzel az ország alkotmányos és gazdasági integritását”.[8] Az észak-ír unionista párt pedig azt tartja elfogadhatatlannak, hogy Észak-Írország szabályozási szempontból elválna az Egyesült Királyság többi államától.[9]

Megállapodás nélküli Brexit

Abban az esetben viszont, ha még sem sikerül hatályba lépnie a megállapodásnak akkor az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere fog vonatkozni. Ez azt jelentené, hogy vámok jelennének meg, illetve vámellenőrzés kerülne bevezetésére a két entitás kereskedelme esetén.[10]

A megállapodás nélküli brexitre viszont mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság megpróbál felkészülni. A britek például 2019. január  07-én 150 kamionnal azt tesztelték, hogy milyen torlódást okozna a délkelet-angliai kikötök környékén az, ha az EU-val folytatott kereskedelemben hirtelen vámok és egyéb vámellenőrzések jelennének meg.[11]

Hasonlóan elindította a felkészülést az Európai Bizottság is, amely megkezdte „a megállapodás nélküli kilépés esetén alkalmazandó, rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervének végrehajtását”. A terv 14 intézkedést tartalmaz, olyan területeken többek között, mint „a pénzügyi szolgáltatások, a légi közlekedés, a vámügyek és az éghajlat-politika”.[12]

De nem csak EU és a britek próbálnak meg felkészülni, hanem az unió egyes tagállamai is. A német kormány például közölte, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Unióból, akkor emiatt a Németországban élő brit állampolgároknak nem kell távozniuk az országból.  A március 29-én esedékes kilépés után még 3 hónapig uniós polgárok maradnak, ezt követően viszont „harmadik országbeli, EU-n kívüli állampolgárnak számítanak majd, így külön eljárással tartózkodási jogot kell szerezniük”.[13] Ugyanígy cselekedet Csehország is, ahol törvényt fogadtak el arról, hogy a Csehországban élő brit állampolgárokat 2020 végéig úgy kell kezelni, mintha az Egyesült Királyság továbbra is az EU tagja lenne.[14]

A Brexit-hatása

A Brexit hatása pedig igen sokrétű lehet. Először is még be sem következett a kiválás, de rendezetlen kilépés veszélye miatt többi pénzügyi szervezet menekíti ki pénzét az Egyesült Királyságból. Eddig körülbelül 800 milliárd font hagyta el az országot emiatt.[15] A Brexit miatt az EU-s biztosítók bejelentették, hogy március 29. után nem kötnek új szerződéseket az Egyesült Királyságban, az azt megelőzően kötötteket pedig 15 éven belül lezárják vagy transzferálják a brit ügyfeleikkel.[16]

A Brexit kihatással van az Egyesült Királyság fontos kereskedelmi partnerei is. Hátrányosan érinti például Hollandiát, hiszen a Hágai Számvevőszék szerint 2,3 millió euró közvetlen kárt okozna a holland gazdaságnak, ha britek megállapodás nélkül válnának ki az EU-ból.[17]

A Brexitnek hatása lehet még a külföldiek Egyesült Királyságban történő munkavállalására is. A britek a kilépést követően korlátoznák az alacsonyabban képzett külföldi munkavállalók jogait, hiszen az ilyen munkavállalók „legfeljebb 11 hónapra szóló tartózkodási engedélyhez juthatnának, korlátozott jogosultságokkal, például nem hozhatnák magukkal családtagjaikat”. De ez a korlátozás csak az alacsonyabban kvalifikált munkavállalókra vonatkozna, ugyanis „a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében megszűnnének”.[18]

Végül a brit kormány hatásvizsgálatai alapján, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai unióból akkor a vámellenőrzések hirtelen bevezetése okozta fennakadások miatt akár hat hónapig is jelentősen korlátozva lenne a két legnagyobb kikötő, Dover és a közeli Folkestone kapacitása.[19]

Az összefoglalót készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató

 

Felhasznált források:

[1] www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/eu-affairs/20160707STO36103/brexit-targyalasok-az-eu-egyesult-kiralysag-kapcsolatok-a-brit-nepszavazas-utan (2019.01.10.)

[2] kitekinto.hu/2018/11/15/europai-ugyek/vegre-szintet-lepett-a-brexit/135656/ (2019.01.09.)

[3] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.09.)

[4] kitekinto.hu/2018/12/17/europai-ugyek/a-britek-januar-kozepere-toltak-a-brexit-szavazast/165931/ (2019.01.10.)

[5] http://kitekinto.hu/2018/11/15/europai-ugyek/vegre-szintet-lepett-a-brexit/135656/ (2019.01.10.)

[6] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.10.)

 

[7] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-kivalas-eu-panik.676107.html.676107.html (2019.01.09.)

[8] kitekinto.hu/2018/11/26/europai-ugyek/brexit-a-neheze-meg-csak-most-kovetkezik/154721/ (2019.01.10.)

[9] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-kivalas-eu-panik.676107.html.676107.html (2019.01.09.)

[10] https://www.portfolio.hu/gazdasag/egy-pillanat-alatt-rombolna-a-megallap...

(2019.01.10.)

[11] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-katasztrofa-teszt-kikoto.676320.html.676320.html (2019.01.09.)

[12] kitekinto.hu/2018/12/19/europai-ugyek/az-eu-megkezdte-a-felkeszulest-a-rendezetlen-brexitre/167416/

(2019.01.09.)

[13] kitekinto.hu/2019/01/08/europai-ugyek/a-nemetek-es-a-csehek-is-keszulnek-a-rendezetlen-brexitre/167716/

(2019.01.09.)

[14] kitekinto.hu/2019/01/08/europai-ugyek/a-nemetek-es-a-csehek-is-keszulnek-a-rendezetlen-brexitre/167716/

(2019.01.09.)

[15] https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2019/01/08/brexit_bankok_egybilliard_dollar/ (2019.01.09.)

[16] https://www.portfolio.hu/finanszirozas/biztositok-penztarak/biztositasi-szerzodesek-millioi-szunhetnek-meg-a-brexit-utan.309865.html (2019.01.09.)

[17] https://www.vg.hu/kozelet/politika/veszelybe-sodorhatja-hollandiat-a-megallapodas-nelkuli-brexit-1246594/ (2019.01.09.)

[18] kitekinto.hu/2018/11/24/europai-ugyek/korlatozna-az-alacsonyan-kepzett-kulfoldi-munkavallalok-jogait-az-uj-brit-szabalyozas/153701/ (2019.01.09.)

[19] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/brexit-katasztrofa-teszt-kikoto.676320.html.676320.html (2019.01.10.)

 

Kategória: Európai UnióHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

2019-ben jön az "áram-Uber"?

1 hét 6 nap ago

"Nem kell sok idő hozzá, és az energiaszektornak is megjelenik a maga Ubere"- vélekedett Martin Graf, az osztrák energiapiaci szabályozási hivatal első embere bő három éve. Ekkoriban az energiamegosztás még csak egy merész kísérletnek tűnt, viszont napjainkban már az "áram-Uber" rendszerszintű megoldásán dolgoznak. Egy legfrissebb jelentés szerint energiamegosztáson alapuló rendszerek tömeges megjelenésére számíthatunk 2019-ben.

Előzmények

Mindenképp szükséges említést tenni a Yeloha cég projektjéről, melyet az USA-ban teszteltek. A projekt azt próbálta kideríteni, hogy lakóközösségek képesek lehetnek-e önállósulni energetikai szempontból, mindezt napenergia-termelésre alapozva. A napelemes kapacitás megosztásra épülő modell - hasonlóan az Uberhez és az Airbnbhez - a közösségi finanszírozású szolgáltatásban látta a megoldást. Ennek értelmében aki több áramot termel, például eladhatja, elcserélheti, vagy elajándékozhatja. A projekt sikeres volt, azért zárták le, mert az áramszolgáltatók nem akartak beszállni a projektbe, illetve nem engedték meg azt sem, hogy a megosztók a vezetékeiket ingyen használják, vagy azon bármiféle átalakítást végezzenek.

Szintén említést érdemel a Brooklyn Microgrid projekt is. A mikrogrid olyan helyi energiahálózatot jelöl, mely önálló vezérlési képességgel rendelkezik, ezért működőképes a hagyományos hálózati körről leválasztása után is. A projekt lényege, hogy a tagok beléphetnek egy fenntartható energia hálózatba és helyileg megválaszthatják az általuk preferált energiaforrást. Csatlakozni egy mobiltelefonos applikáción keresztül lehetséges.

Az áttörés?

Az Open MG projekt a dél-koreai elektromos művekhez, a Kepco-hoz köthető. Egyelőre annyit árultak el, hogy lényegében egy olyan termelő-fogyasztó-szolgáltató rendszer lesz, melynek nincs szüksége a messziről hozott, megtermelt és drágán a helyszínre szállított áramra, így regionális villamos hálózatra sem. A megújuló energiára épülő rendszer képes lesz arra, hogy a megtermelt energiából feleslegként maradó mennyiséget eltárolja és szükség esetén elektromos árammá visszaalakítva betáplálja a rendszerbe. A Kepco tehát a világ első, megawattos méretű energiafüggetlen mikrohálózatának az építését kezdte el, mely hálózathoz a tervek szerint bárki könnyedén csatlakozhat majd.

Hol tart e téren Magyarország?

A Nemzeti Közművek 2019 elején két településen is energiatároló berendezéseket helyez majd el hálózatán. Céljuk ezzel, hogy a hálózati feszültséget megengedett tartományon belül tartsák, valamint az energia betárolása csúcsidőszakban és csúcson kívüli kitárolása. A vállalat a Csongrád megyei Óföldeák külterületén egy középfeszültségű hálózatra csatlakozó rendszert is telepít majd a közeljövőben. Ennek az engedélyeztetése azonban még folyamatban van, a projekt várhatóan 2019 tavaszán zárul a telepítéssel, melyet egy kiértékelési és tesztelési szakasz követ.

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

 

Felhasznált források

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/napelem-grid-megujulo-energia-aram-uber-olcsobb-aram-aramszolgaltatok.676068.html

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/napelemek_energiatarolokat_telepit_a_kozmuszolgaltato.674558.html

https://pcworld.hu/kozelet/orias-napelemrendszer-20010703-46191.html

https://hvg.hu/gazdasag/20150923_a_szolgaltatoknak_annyi_jon_az_aramuber

https://www.brooklyn.energy/

Kategória: KormányzásEnergiaellátásKörnyezetvédelemKözszolgáltatásokKözvállalatokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Az Európai Bizottság először utasít el egy költségvetési tervezetet

1 hónap 1 hét ago

A márciusban megválasztott új olasz kormánypárt a szeptemberben elkészült költségvetési tervezetével elkezdte megvalósítani a szegénység felszámolására tett ígéretét. Ennek érdekében rohamtempóban csökkentenék az adókat és egy alapjövedelmet kívánnak biztosítani a rászorulóknak. Bár Európai Unió maximum 0,8 százalékos költségvetési hiányt engedélyez, azonban Olaszország hiánya a GDP 2.4%-át tenné ki ezzel a tervezettel. Éppen ezért az Európai Bizottság ezért rendhagyó lépésre szánta el magát: elutasította az olasz költségvetési tervezetet.

Az Európai Bizottságot 2013-ban ruházták fel a költségvetési tervezetet elutasító jogkörrel, amivel azóta egyszer sem élt, mostanáig. Az olasz kormány olyan, az EU-val összeegyezhetetlen javaslatokkal állt elő, amely teljes mértékben megsérti az ország kötelezettségvállalásait és káros lehet minden tagállamra – mondta a bizottság euróért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis.
A tagállamok közül Olaszország rendelkezik a második legnagyobb államadósággal, – a „dobogó tetején” a görögök állnak – ami a GDP 131 százaléka. Ennek ellenére nem a csökkentést elősegítő intézkedéseket sürgetik, hanem éppen ellenkezőleg, a megengedettnél jóval magasabb kiadásokat terveznek. Nagy fejtörést okozott a pénzügyi befektetőknek, hogy az új olasz kormány az elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő három évre. Ezek összessége eredményezte, hogy a Bizottság három hetet adott a módosításra az olasz kormánynak.
Az olasz kormány megkapta a levelet, azonban nem kíván változtatni a tervezeten, megfelelőnek találja azt és arra hivatkozik, hogy más országok is kapnak ilyen felszólítást, nincs ebben semmi egyedi vagy különleges. Paolo Savona közgazdász inkább az Európai Központi Bankra hárítaná a felelősséget, hiszen az EKB feladata lenne a piacon kialakult problémák megoldása. Szerinte Európának új pénzügyi politikára van szüksége, máskülönben nem tud reagálni arra a növekedési visszaesésre, amelyhez a világ geopolitikai eseményei vezetnek a kontinensen.
 Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az eurózóna végét jelentené, ha engednének az olaszok által meghatározott feltételeknek, hiszen ezt azt eredményezné, hogy más országok is követni akarnák Olaszország példáját, és számukra ideális költségvetési tervet vázolnának fel, amely akár hátrányos is lehet a többi tagállamra.

A többszöri elutasítás ellenére úgy néz ki az olasz kormány mégis engedni fog, hiszen Nagy-Britanniával ellentétben egyeltalán nem terveznek kilépni az Európai Unióból, így a kötelezettségszegési eljárás elkerülésének érdekében a háború helyett a békére törekednek. Más kérdés, hogy így valószínűleg nem tudják a választási ígéreteiket megvalósítani – elmaradhatnak a várt szociális intézkedések.

Az összefoglalót készítette: Nagy Evelin Éva, joghallgató

Forrás:

https://hvg.hu/gazdasag/20181022_Az_olaszok_dacolnak_Brusszellel_egyenesen_gyonyorunek_tartjak_aggalyos_koltsegvetesi_tervezetuket

https://merce.hu/2018/10/24/hova-vezethet-az-olasz-kormany-es-az-eu-koltsegvetesi-harca/

https://444.hu/2018/10/23/visszadobta-az-olasz-koltsegvetest-az-europai-bizottsag

https://hu.euronews.com/2018/10/02/all-a-bal-az-olasz-koltsegvetes-miatt

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/olasz-kormany-eu-koltsegvetes-valtoztat.672219.html

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/az_olaszok_mar_nem_akarnak_haboruzni_az_eu-val.674443.html

Kategória: AlapjogokKormányzásKözérdekHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Ismét a parlament előtt a túlóra növelése

1 hónap 2 hét ago

Az Országgyűlés asztaláról 2017-ben már lesöpörték azt a javaslatot, amely az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényeket módosítaná. Jelenleg újra a napirendi ponton van ezen jogszabályok módosítása.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) friss jelentése szerint egyre súlyosabb a munkaerőhiány. A tagországok közül ebben az 5 országban a legnagyobb a munkaerőhiány: Csehországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Magyarországon. Hazánkban ez a ráta 2,7% volt, ami 0,5 %-os növekedést jelent 2017-hez képest. A KSH legfrissebb adatai szerint 2018 második negyedévében Magyarországon történelmi rekordot döntött a munkaerőhiány. Összesen kb. 83.000 meghirdetett munkahelyre nem találta embert a munkáltatók április és július között. Habár elmondható, hogy szinte az egész Európai Unióban munkaerő-hiány van, a probléma megoldása nem lehetséges uniós szinten, tagállami intézkedésekre van szükség.

A magyar kormány néhány évvel ezelőtt bevezette a közfoglalkozatást, amely a munkába történő visszajutást hivatott elősegíteni. A jelenleg napirenden lévő, a Munka törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) módosítását tartalmazó javaslat célja szintén a munkaerőhiány csökkentését próbálná meg orvosolni. Ennek a javaslatnak a célja nem a mennyiségi vagy minőségi munkaerő-kínálat javítása lenne, hanem a már meglévő munkaerőt kívánja többet dolgoztatni.

Az Mt. jelenlegi rendelkezései szerint munkaidő-keretes elszámolás esetén 250 óra túlmunkát rendelhetnek el 12 hónap alatt, a módosítással ezt a keretet 400 órára és 36 hónapra módosítanák. Ez a szabályozás elsősorban azoknak a cégeknek kedvez, amelyeknél a munkavégzés szezonálisan történik. A törvényjavaslat másik eleme szerint a munkaerő-kölcsönzőknek megszabnák, hogy önköltségi ár alatt ne vállalhassanak munkát. A javaslat ugyanis megszabná, mely az a minimális ár, amely alatt nem vállalhatnak munkát.  Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez.

 A javaslat benyújtásának nagy visszhangja volt, továbbá a munkavállalói és munkáltatói oldalak tekintetében megoszlottak a vélemények. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként.

A munkavállalói szakszervezetek részéről kizárólag negatív kritika érte a javaslatot. Álláspontjuk szerint a munkáltatók már így is túllépik a törvényben meghatározott munkaidő-keretet annak érdekében, hogy minél nagyobb profitot termeljenek. Hiába lesz nagyobb ez az időtartam, akkor annak a keretnek a túllépésére is számítani kell. Az ilyen formában történő foglalkozatás továbbá káros hatással van az emberi szervezetre is. 

A kormány törekvései a munkaerőhiány csökkentésére szemmel láthatóak és indokoltak is. Azonban a munkavállalói és munkáltatói szakszervezetek bevonásával történő javaslatcsomagok elkészítésével talán még eredményesebben tudnák kezelni a fennálló problémát.

 

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató                                                                                       

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-megszolalt-a-munkaadoi-oldal-is.674093.html

https://szakszervezetek.hu/hirek/16090-kicsapta-a-biztositekot-a-fidesz-...

https://index.hu/gazdasag/2018/09/11/harmadaval_nott_a_munkaerohiany/

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/kiderult-a-kormany-tamogatja-...

Kategória: KormányzásCivil szervezetekHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Közmunkára küldik a hajléktalanokat?

1 hónap 3 hét ago

Az utcán élőkre szabott, speciális közmunkaprogramokat dolgozna ki a kormány, mert először ilyen "védett" munkahelyen kell felkészíteni őket arra, hogy később helyt álljanak a munkaerőpiacon – írta a birtokába jutott előterjesztésre hivatkozva a hvg.hu. A lap összesen két hajléktalansággal kapcsolatos előterjesztést ismert meg, melyekről egyelőre nincs döntés, most kerülnek a kormány elé.
Az egyik előterjesztés lényege, hogy a fővárosi aluljárókat éjszakára lezárnák, mivel ennek indokolása értelmében csak így biztosítható "a közbiztonság, a köztisztaság, az állagmegóvás", illetve a "jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése". Kiemelendő, hogy Tarlós István főpolgármester kérte, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit, illetve megerősítette, hogy valóban létezik ez a koncepció.
A másik dokumentumot Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közösen jegyzi. Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy a hajléktalanokat visszavezessék a társadalomba.

A javaslat ennek érdekében két csoportba sorolja a hajléktalanokat:

1. Az egyik csoport társadalomba történő visszavezetését hajléktalanok számára indított "célzott közfoglalkoztatási programok" indításával oldanák meg. Ezek a speciális közmunkaprogramok azoknak a hajléktalanoknak szólnának, akik „mind egészségügyi, mind mentális-szociális állapotukat tekintve rehabilitálhatóak”, vagyis vissza lehet vezetni őket a többségi társadalomba és a munkaerőpiacra. Erre a Belügyminisztériumnak kell javaslatot kidolgozni, továbbá a már folyamatban lévő ilyen jellegű programokat kibővítenék, hogy minél több hajléktalan kerülhessen be ezekbe.

2. A másik csoportba azokat a hajléktalanokat sorolják, akiknek túlságosan károsodott az egészségügyi, szociális, vagy mentális állapota az utcán töltött idő alatt, illetve akik már eleve ilyen súlyos állapotban kerültek oda. Az előterjesztés értelmében az ilyen személyekről tartósan gondoskodni kell az erre alkalmas hajléktalan-otthonokban és hajléktalan-rehabilitációs intézetekben. Azonban ezt a gondoskodást úgy képzelik el a miniszterek, hogy a bentlakásos otthonokban a lakhatásuk kifizetéséért „fejlesztő foglalkoztatás keretében” dolgoznának a hajléktalanok.

A fentieken túlmenően az előterjesztés kitér arra is, hogy képeznék is a hajléktalanokat, felkészítenék őket „a személyes higiéniára és a közösségi együttélésre”, illetve minden melegedőben lenne számítógép és internet, hogy munkát kereshessenek.
A dokumentum egyértelműen rögzíti azt, hogy a 2019-es speciális közmunkaprogramok indításához szükséges források rendelkezésre állnak, vagyis ha nem valósul meg semmi jelen tervekből, nem hivatkozhatnak majd arra, hogy nem volt rá elég pénz.

 

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

 

Források

https://nepszava.hu/3016033_kozmunkara-fogna-a-kormany-a-hajlektalanokat

https://hvg.hu/itthon/20181122_Kozmunkasokat_csinalna_a_hajlektalanokbol_a_kiszivargott_kormanyjavaslat

https://24.hu/kozelet/2018/11/22/hajlektalan-kozmunka/

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kozmunkara_kuldenek_a_hajlektalanokat.673757.html

https://index.hu/belfold/budapest/2018/11/19/tarlos_en_kertem_az_aluljarok_ejszakai_lezarasat/

Kategória: AlapjogokKormányzásKözszolgáltatásokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

A Jövő Nemzedékek Szószólójának elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

1 hónap 3 hét ago

2018. november 6-án hozta nyilvánosságra elvi állásfoglalását a Jövő Nemzedékének Szószólója a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról. A szószóló (aki az Alapvető Jogok Biztosának egyik helyettese) átfogó vizsgálata során szervezeti, működési és finanszírozási aggályokat állapított meg. Ezek véleménye szerint egyrészt megnehezítik a kormányzati stratégiai tervek megvalósítását, az ENSZ Fenntartható fejlődési célok elérését, másrészt veszélyeztetik a termeszéti erőforrásokhoz való, a jövő nemzedékek érdekét szolgáló gazdálkodásához, az egészséges környezethez, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését.[1]
A szószóló az elvi állásfoglalásában az alaptörvényből indul ki, miszerint minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lehető legkevésbé terhelje a környezetet. Ebből fakadóan elvi megállapítása is az, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a környezet és a közegészségügyi védelmi rendszer szerves része. [2]
Fontos megállapítást tesz arra vonatkozóan, hogy a hulladékgazdálkodásban inkább gazdasági ösztönzőket kell alkalmazni a szankcionálás helyett. Ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy helyes a hulladéklerakási járulék bevezetése, azonban az, hogy ezt nem a hulladék tényleges megtermelőjének kell megfizetnie, hanem a közszolgáltatónak, azt eredményezi, hogy a hulladék mennyisége nem fog csökkeni, hiszen nem arra van hatása a köztehernek, akinek ténylegesen lehetősége van a hulladék termelésének csökkentésére, hanem arra, aki csak összegyűjti azt.[3]

További problémaként említi a jelentés, hogy a rendszer jogi szabályozása sem megfelelő. A jogszabályok sokszor ellentmondásosak és folyamatosan változnak, ami a jogbiztonság követelményének szempontjából aggályos lehet. További probléma, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: NHKV) az OKHT alapján hozza meg döntéseit, mely egy kormányhatározat. Ez azért aggályos, mert a kormányhatározat közjogi szervezet szabályozó eszköz, ezért nem rendezhet általános magatartási szabályokat. Ennek ellenére az önkormányzatok és a közszolgáltatók számára is számos ilyet határoz meg. Épp ezért a szószóló szerint érdemes lenne jogszabályi formában elfogadni azt. További probléma az OKHT-val kapcsolatban az is, hogy rendszeresen tárgyév végére alkotja meg a jogalkotó, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer szereplői számára nem ismerhető meg annak tartalma. Az OKHT-nak pedig garanciális szerepe lenne ugyanis abban található előírás: 1. a közszolgáltatási feladatokról, 2. arról, hogy miként kell megszervezni a közszolgáltatónak a közszolgáltatási feladatokat és 3. a célokhoz vezető a megfelelőségi követelményről. A szószóló szerint az OKHT-t a garanciális szerepe miatt legalább a tárgyévet megelőző év december 31-ig ki kellene hirdetni. [4]

Az elvi állásfoglalás kitér a rendszer működésének problémáira is. A 2016-ban létrehozott NHKV megváltoztatta a hulladékgazdálkodási rendszer működését. Továbbra is a helyi önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodás és éppen emiatt ő is választja ki és köt szerződést a közszolgáltatóval, de az NHKV létrejöttétől csak olyan közszolgáltatóval köthet szerződést, aki az NHKV-tól megfelelőségi véleményt kapott. Nem csak a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges a megfelelőségi vélemény, hanem a hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásához is. A megfelelőségi vélemény megadásával és visszavonásával pedig az a probléma, hogy ez ellen a döntés ellen nem lehet jogorvoslattal élni,[5] továbbá azzal, hogy az NHKV meghatározhatja, hogy ki nyújthat közszolgáltatást korlátozza abban a helyi önkormányzatot, hogy eldöntse melyik közszolgáltatóval kössön szerződést. Ebből fakadóan lehet, hogy nem a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő jelölttel kötnek szerződést.[6]

A rendszer finanszírozásával kapcsolatban is számos aggályt állapított meg.  A 2012 óta bevezetett rezsicsökkentés következtében a közszolgáltatási díjak a tényleges költségeknek csak körülbelül a felét fedezik. A fennmaradó részt az államnak kell kiegészíteni. Probléma az is, hogy a közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználók (közszolgáltatást igénybe vevők) nem közvetlenül a közszolgáltatónak fizetik, hanem az NHKV-nak[7]. A díjat és díjkedvezménynek megfelelő összeget a beszedést követően az NHKV visszautalja a közszolgáltató számára. Ezzel kapcsolatban kritikája az, hogy NHKV sokszor késve utalja át az összeget a közszolgáltatónak és ezzel veszélyezteti a közszolgáltatás ellátását, másrészt a számlázási rendszer sem nyomon követhető a közszolgáltató számára. Az alap probléma a finanszírozási rendszerrel azonban az, hogy a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatás és közszolgáltatást igénybevevők által nyújtott ellenszolgáltatás nem egyenértékű. Az államnak ezért kell pótolni a hiányzó bevételeket a kiadások finanszírozásához. Az állami finanszírozás viszont már nem terjed ki a szolgáltatás minőségének fejlesztésére, így a szolgáltatás minősége sokszor romlik, melynek következtében önkormányzati vagyonvesztés következik be.[8] Egyes források szerint 120 milliárd forint hiányzik a rendszerből országos szinten.[9]  

***

A hulladékgazdálkodás működésének anomáliái már a hírekben is megjelentek. Nem régiben az egyik közszolgáltató működése vált lehetetlenné finanszírozási okok miatt, melyet a lakosságnak is bejelentettek. Ezt követően nemhogy megoldották volna a finanszírozási problémát, hanem tovább bonyolították azzal, hogy a közszolgáltató megfelelőségi véleményét visszavonta az NHKV, így nem maradt közszolgáltató 116 településen, aki ellássa a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.[10] A kormány ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását.[11]
Az elvi állásfoglalás rögzíti azt is, hogy Európai Bizottság előrejelzése szerint Magyarország a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós elvárásoknak nem fog megfelelni. Az ombudsman helyettes ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy "a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az OECD és az unió érdemi figyelmeztetéseire, hiszen azok jobbító szándékkal készültek és kifejezetten szakmai megfontolásokat tartalmaznak."[12]
A szószóló a problémák megoldására az elvi állásfoglalásában 9 pontos javaslatot is megfogalmazott a jogalkotó felé annak érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer hatékonysága növekedjen.[13]

Az összefoglalót készítette: Soltész Péter Ádám, joghallgató

 

Felhasznált források:

www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf (2018.11.23.)

https://www.ajbh.hu/kozlemenyek/-/content/qzyKPkTyQAvM/a-jovo-nemzedekek-szoszolojanak-elvi-allasfoglalasa-a-hulladekgazdalkodasi-kozszolgaltatas-mukodesi-problemairol (2018.11.23.)

https://index.hu/gazdasag/2018/11/12/ombudsmani_jelentes_hulladekgazdalkodas/ (2018.11.23.)

https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/10/29/ma-reggeltol-350-ezer-ember-szemetet-nem-szallitja-el-senki/ (2018.11.23.)

https://magyaridok.hu/belfold/megvontak-a-zold-hid-kft-szemetszallitasi-engedelyet-3635570/ (2018.11.23.)

 

 

[1] www.ajbh.hu/kozlemenyek/-/content/qzyKPkTyQAvM/a-jovo-nemzedekek-szoszolojanak-elvi-allasfoglalasa-a-hulladekgazdalkodasi-kozszolgaltatas-mukodesi-problemairol (2018.11.23.)

[2] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf 3-7. Oldal (2018.11.23.)

[3] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf -23. oldal (2018.11.23.)

[4] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf - 27-30. oldal (2018.11.23.)

[5] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf -21. Oldal (2018.11.23.)

[6] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf –9-11. Oldal (2018.11.23.)

[7] Az NHKV-hoz érkezik ezen díj mellett az önkormányzatok által ingatlanhasználóknak adott díjkedvezménynek megfelelő összeg is.

[8] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf -16-22. oldal (2018.11.23.)

[9] https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/10/29/ma-reggeltol-350-ezer-ember-szemetet-nem-szallitja-el-senki/ (2018.11.23.)

[10] https://magyaridok.hu/belfold/megvontak-a-zold-hid-kft-szemetszallitasi-engedelyet-3635570/ (2018.11.23.)

[11] https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/10/29/ma-reggeltol-350-ezer-ember-szemetet-nem-szallitja-el-senki/ (2018.11.23.)

[12] https://index.hu/gazdasag/2018/11/12/ombudsmani_jelentes_hulladekgazdalkodas/ (2018.11.23.)

[13] www.ajbh.hu/documents/10180/2896961/a_hulladekgazdalkodasi_kozszolgaltatas_mukodesi_problemairol.pdf -5-6. oldal (2018.11.23.)

Kategória: AlapjogokKormányzásKözérdekKörnyezetvédelemKözszolgáltatásokHulladékgazdálkodásHelyi önkormányzatokHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Csanádpalotán indult el az első adósságrendezési eljárás Csongrád Megyében

2 hónap ago

A helyi önkormányzati rendszert eladósodását számos eszközzel igyekezett a jogalkotó megakadályozni, mellyel több tanulmány is foglalkozott a Közjavak c. blogon. Ezek közül külön kiemelendő az adósságrendezéssel érintett települések elemzése, így például Szakoly esete.

Az adósságrendezés célja a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.) 1-§-a értelmében az, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló eljárást, s ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, és az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyi önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását. Jelen tanulmány esetében egy olyan adósságrendezés kerül ismertetésre, amikor egy sajátos és egyedi kormányzati döntés következtében szenvedett csorbát az érintett önkormányzat.

Az adósságrendezés előzményei

Az egész rendszert érintő adósságrendezés keretében 2013 végén a Kormány átvállalta a település 67,5 millió forintos adósságát, azaz már ekkor, az adósságrendezési eljárás megindulását megelőzően sem volt zökkenőmentes a megye délkeleti csücskében, a román határ közelében található kisváros gazdálkodása.
A települést 2006 óta irányító polgármester 2017. február 23-án bekövetkezett halálát követően 2017. június 11-én tette le az új polgármester az esküt. A gazdálkodás nehézségeiről az új polgármester első alkalommal a 2017. november 29-i rendkívüli ülésen tájékoztatta az önkormányzati képviselőket, majd a december 20-i soros ülésen részletesen taglalta a fizetésképtelenség bekövetkeztét.
Az új 2018-as év első ülésén az is kiderült, hogy már 2016-ban is gondok voltak a gazdálkodással, mivel 30 millió forint szállítói tartozást vittek át a következő költségvetési évre. Majd 2017 májusában már nem tudott eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségének sem az önkormányzat, ezért a Kincstár átmenetileg felfüggesztette a település normatív finanszírozását.[1] Az Önkormányzat ekkor az ASP-t kidolgozó céggel kötött szerződést a könyvelési feladatok ellátására, a beszámolók elkészítésére, mely 23 millió forintos rendkívüli kiadás az év végére több mint 50 millió forintos hiányt eredményezett.
A már említett 2018. január 2-i rendkívüli ülésen javaslatot tett a polgármester az adósságrendezési eljárás megindítására, előterjesztését azonban nem támogatták a települési képviselők, s egyúttal felkérték a polgármestert, hogy készítsen tájékoztatót és intézkedési tervet arról, hogy az Önkormányzat hogyan tudja rendezni a 90 napon túli tartozásait.

1. táblázat

Csanádpalota Város Önkormányzatának adósságállománya 2018 januárjában

Ssz.

Megnevezés

Tartozás összege (Ft)

1.

Önkormányzat

54.177.548

2.

Közös Önkormányzati Hivatal

632.589

3.

Kelemen László Művelődési Ház

297.882

4.

Városi Könyvtár

238.827

5.

Napsugár Óvoda

474.629

6.

Alapszolgáltatási Központ

3.864.088

7.

„Egyéb” tartozás

10.296.714

         Összesen

69.982.277

Forrás: a szerző saját szerkesztése

Jól látható, hogy 2018. január 17-én közel 70 millió forint adóssága volt a helyhatóságnak, s ebből közel 8 millió forint volt a 90 napon túl lejárt tartozás. Mint ahogyan mindegyik eljárás estében, ebben az estben is lényegesnek tűnhet feltárni az adósságrendezéshez vezető okokat. A különböző média-források azonban elég színes palettán részletezték az önkormányzati gazdálkodás hiányosságait, többek között okként említve meg a volt polgármester helytelen gazdálkodási gyakorlatát, a jegyzők és köztisztviselők fluktuációját, valamint az ASP rendszer elsajátításából következő nehézségeket. Éppen ezért elsősorban a hitelesnek tekinthető önkormányzati dokumentumok alapján próbáltam megvilágítani az adósságrendezés előzményeit.

A település reorganizációs programjában a jegyző azt rögzítette, hogy „az Önkormányzat eladósodásához és ezzel együtt a kényszerű adósságrendezési eljáráshoz több tényező együttes hatása járult hozzá, így:

  • Az önkormányzatok által ellátott feladatok központi finanszírozási hányada folyamatosan csökkent, azaz a normatív támogatások aránya a összes kiadáshoz képest csökkent, s egyre nagyobb önkormányzati hányadot igényelt, miközben a településen az adóerő-képességgel alacsony.
  • Az uniós projektek önrészéhez szükséges önkormányzati pénzeszközigény.
  • A kötelezettség-állomány növekedési üteme, kezelhetősége az új számviteli nyilvántartási (ASP rendszer) bevezetésével egyidejűleg nehezen áttekinthetővé vált.
  • A jogszabály szerint előírt nyilvántartások vezetésének hiánya, valamint az új számviteli nyilvántartási rendszer bevezetéséhez, alkalmazásához kapcsolódó nehézségek miatt, a gazdálkodás, a likviditási helyzet áttekintése nem volt naprakészen biztosított.
  • A pénzügyi területen történő folyamatos fluktuáció, szakemberhiány.
  • A központi finanszírozásból az önkormányzat a személyi jellegű és szociális támogatások kifizetésein kívül szállítói és egyéb kötelezettségvállalásait csak folyamatos elmaradással, adósságállományának folyamatos növelése mellett tudta teljesíteni.”[2]

Az adósságrendezési eljárás megindítása

Végül a fenti indokokra is tekintettel az önkormányzat 2018. január 25-én nyújtotta be az adósságrendezési eljárás megindítására irányuló kérelmét, amely alapján a Szegedi Törvényszék 10.Apk.1/2018/5. számú végzésével 2018. február 12-én tette közzé Csanádpalota Város Önkormányzata adósságrendezésének megindításáról szóló végzését, s ezzel megindult az adósságrendezés. A törvényszék a budapesti székhelyű ABACUS-AUDIT Könyvvizsgáló, Felszámoló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-t jelölte ki pénzügyi gondnoknak.
Mindezzel egyidejűleg a csanádpalotai polgármester a térség, azaz a Csongrád megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselőjéhez fordult hathatós segítségben reménykedve. S nem is volt hiábavaló a kérése, hiszen a képviselő egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon bejelentette, hogy a Belügyminisztériumon és a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül 72 millió forintot kap az önkormányzat. Ahogy fogalmaztak „elég lehet arra, hogy Csanádpalota kimásszon a gödörből, és ami szintén fontos, a település így jó eséllyel nem veszíti el a 350 millió forintos, fejlesztésekre költhető Európai Uniós támogatást sem.”[3]
Hamarosan a forrásbiztosításáról szóló 1061/2018. (II.22.) Kormányhatározat is megjelent, melyben a Kormány az önkormányzat működőképességének biztosítása érdekében külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, támogatási előlegként 72,7 millió forint egyszeri támogatást nyújtott azzal a feltétellel, hogy az önkormányzat 2018. június 30-ig használhatja fel a március 9-én számlájára érkező támogatást. Ennek tudatában már megnyugodva írhatta le azt a polgármester: „Esetünkben, köszönhetően a vissza nem térítendő támogatásként kapott 72.700.000 Ft-nak, minden hitelezői igény 100%-ban kifizethető.”[4] Majd a Szegedi Törvényszék 2018. július 6-án közzétette 10.Apk.1/2018/18. számú végzését, melyben az eljáró pénzügyi gondnok által 2018. május 25-én 11. sorszám alatt benyújtott egyezséget jóváhagyta, az eljárást pedig befejezetté nyilvánította.

Az eljárás margójára

A képviselő-testület időközben több mint egymilliárd forint főösszeggel megalkotta az önkormányzat 2018. évi válságköltségvetését,[5] s elfogadta a május 4-én elkészült egyezségi javaslatot,[6] valamint a reorganizációs tervet, az egyezségi tárgyalás időpontját pedig május 22-ben határozta meg, mivel a hitelezői igények benyújtásának határideje május 14-én járt le.

2. táblázat

Csanádpalota Város Önkormányzata adósságrendezése során elfogadott egyezségi javaslat[7]

 

Ssz.

 

Hitelezői csoport megnevezése a Har. szerint

Követelés

összege (Ft)

Kielégítés aránya

 

1.

A rendszeres személyi jellegű juttatások, ideértve a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést

 

2.503.587

 

100%

 

2.

Az államot illető követelések, a visszafizetendő cél- és címzett támogatás, tovább egyéb – visszatérítendő – költségvetési támogatás összege

 

12.357.753

 

100%

 

3.

A társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások

 

1.039.000

 

100%

4.

Egyéb követelések

41.453.584

100%

          Összesen

57.353.924

100%

Forrás: a szerző saját szerkesztése

Az egyezségi javaslat követelési összegének (57,3 millió forint) ismeretében egy érdekes kérdés merülhet fel, hogy mi lett a vissza nem térítendő támogatás (72,7 millió forint) és a hitelezői igény összegének különbözetét képező 15,4 millió forint sorsa? A választ a 2018. május 30-i képviselő-testületi ülés 1. számú előterjesztésének (Csanádpalota jövőképe – egyeztetés az országgyűlési képviselővel) negyedik oldalán találhatjuk: „a fennmaradó összeg működési célra fordítható.” Pozitív lehet így az adósságrendezés végkimenetele: öt hónapon belül befejeződött, a hitelezőket teljes mértékben kielégítették, sőt „működési támogatásban” is részesült az önkormányzat. Viszont ez az utolsó történés kissé szembe megy a Mötv. 112. § (2) bekezdésével, mely rögzíti, hogy a helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. Különösen furcsa annak tudatában, hogy a megelőző 74 eljárás egyikének esetében sem szanálta a Kormány az adósságot. Jelen esetben egyetlen magyarázat látszik, mégpedig hogy a 2018. április 8-i országgyűlési képviselőválasztás előtt kissé derogált volna, ha éppen a Miniszterelnökséget vezető miniszter választási körzetében áll egy önkormányzat adósságrendezés alatt. Éppen ezért „félre téve” a sarkalatos törvény vonatkozó rendelkezését, külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, támogatási előleg címszó alatt közel 73 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesítették a saját hibájából eljárás alatt álló önkormányzatot. Ez a kormányzati eljárás azonban megkérdőjelezi az adósságrendezési törvény létjogosultságát, hiszen úgy is ki lehet lábalni az adósságból, hogy nem csupán kifizeti az állam a felhalmozott adósságot, hanem még 15 millió forintos „jutalomban” is részesíti az önkormányzatot.

***

Végezetül, ha már oly sok kérdés megfogalmazódott az első Csongrád megyei adósságrendezési eljárással kapcsolatosan, még egy utolsó „költői gondolat”. Az Állami Számvevőszék – a 2011. évi LXVI. törvény rendelkezései alapján – jelenleg utóellenőrzést tart a 2009. január 1. és 2015. június 30. közötti időszakban adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatoknál, s amint az a közzétett jelentésekből látható, már eddig is számos jogszabálysértést tártak fel. Vajon a jövőben készül-e számvevőszéki jelentés a csanádpalotai adósságrendezésről, s ha készül, az mit fog tartalmazni?

 

Dr. Gyirán Zoltán PhD, jegyző

 

[1] Dzindzisz Sztefan: Nagy gondban Csanádpalota (www.napi.hu, 2018.01.05.)

[2] Csanádpalota Város Önkormányzat reorganizációs programja, 1-2. (www.csanadpalota.hu)

[3] Nagy Szabolcs: 72 millió forintot kap a csődbe jutott Csanádpalota (makohirado.hu, 2018.02.01.)

[4] Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. május 14-i ülésének előterjesztése és jegyzőkönyve (www.csanadpalota.hu)

[5] 4/2018. (III.22.) önkormányzati rendelet

[6] a 77/2018. (05.14.) képviselő-testületi határozatával

[7] Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2018. május 14-i ülésének jegyzőkönyve (www.csanadpalota.hu)

Kategória: KormányzásHelyi adókHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Újabb fordulat a lengyel bírósági reform ügyében

2 hónap 3 hét ago

Az Európai Unió Bírósága a Bizottság kérelmére ideiglenes hatállyal kötelezte a lengyel kormányt, hogy függessze fel a legfelsőbb bíróságok nyugdíjkorhatárt érintő reformjának végrehajtását, méghozzá visszaható hatállyal a hatályba lépés napjára. Ezzel összefüggésben a reform előtti bírói státuszokat állítsa vissza és tartózkodjon új elnök és új bírák kinevezésétől, valamint e körben további intézkedések megtételétől.

Előzmények

2017 őszén a lengyel törvényhozás az igazságügyi rendszer átalakítását célzó új jogszabályokat fogadott el. Már ekkor élés bírálatok övezték a reformokat, ellenzői megkérdőjelezték azok összeegyeztethetőségét a jogállamisággal és a bírói függetlenséggel. Az Európai Bizottság is kifejezte aggodalmát. A Bizottság szerint a tagállamok döntése a bírósági rendszerük átalakítása, azonban a reformok nem járhatnak az uniós jog és a tagállami alkotmányban lefektetett alapelvek sérelmével. A sikertelen párbeszédek, a figyelmen kívül hagyott ajánlások végül kötelezettségszegési eljárás[1] megindítását eredményezték. Az ügy 2018. október 2-án került az Európai Unió Bírósága elé. A Bizottság keresetében az uniós jog megsértésére hivatkozott. Indítványában gyorsított eljárás lefolytatását és a kifogásolt reformokat megelőző állapot helyreállítását kérte.

A vitatott jogszabályi rendelkezések

Lengyelországban az új legfelsőbb bírósági törvény 2018 áprilisában lépett hatályba. A hatálybalépés napjától a nyugdíjkorhatár 70 évről 65 évre csökkent, ami önmagában aggályokat vet fel a bírói függetlenség kapcsán. Bár a szabályozás értelmében a 65. életévüket betöltött bírák kérhetik tisztségük meghosszabbítását, azonban ez feltételekhez kötött. Szükséges a státusz további betöltésére irányuló szándéknyilatkozat, valamint orvosi igazolás, mely szerint az egészségi állapotuk lehetővé teszi a további ítélkezést. A harmadik – leginkább problémásnak ítélt feltétel –, hogy a köztársasági elnök engedélyezze a mandátum meghosszabbítását.
A reformok értelmében nyugdíjba kellett vonulnia azoknak a bíráknak, akik a hatályba lépésig, de legkésőbb 2018. július harmadikáig betöltötték a 65. életévüket. Kivételt azok a bírák jelentettek, akik a fent említett hosszabbítást kérelmezték a szándéknyilatkozat, valamint az orvosi igazolás benyújtásával és a köztársasági elnök engedélyét is megkapták.
A jogszabályból kitűnik, hogy a köztársasági elnök diszkrecionális joga, hogy megadja-e az engedélyt vagy sem. A döntése nincs kötve feltételekhez, a határozatával szemben nincs lehetőség bírósági felülvizsgálatra. A köztársasági elnök az új rendszerben felhatalmazást kapott, hogy 2019. április harmadikáig saját belátása szerint döntsön a legfelsőbb bíróság létszámának emeléséről is.
A Bizottság szerint a fenti jogszabály-módosításokkal Lengyelország uniós jogot sértett, ezért az Európai Unió Bíróságához fordult a kötelezettségszegés megállapítása iránt.

Az új jogszabályok hatása

A kifogásolt rendelkezések hatálybalépésével a legfelsőbb bíróság több bíráját nyugalmazták, ideértve az elnököt és két tanácselnököt is. A reformmal érintett huszonkét bíró közül tizenhatan nyújtottak be kérelmet azért, hogy tisztségüket továbbra is betölthessék. Közülük csupán öten folytathatták ítélkezési tevékenységüket, mivel a többiek nem kapták meg a köztársasági elnök hozzájárulását.

A köztársaság elnök jóváhagyta a bíróság létszámának növelését, így a legfelsőbb bíróság létszáma 93-ról 120-ra emelkedett. A nyugdíjazás és a létszámbővítés hatására 44 álláshelyet írtak ki és ennek döntő része már „elkelt”, a bírói kinevezések folyamatban vannak. Az elnöki szék és az új bírói helyek betöltése a legfelsőbb bíróság jelentős átalakulását jelenti. A reformok ellenzői szerint ez komoly aggodalomra ad okot mind a bírói függetlenség, mind a jogállamiság tekintetében.

A Bizottság félelmei, az ideiglenes intézkedés iránti kérelme

A Bizottság szerint a vitatott rendelkezések végrehajtása magában hordozza az Unió által védett értékek – különösen a bírói függetlenség, a tisztességes eljárás és a jogállamiság – sérelmét. Erre tekintettel kérte az Európai Unió Bíróságát, hogy mindaddig, amíg nem születik döntés az uniós jog sérelme tárgyában, hozzon ideiglenes intézkedést a súlyos károk elkerülése érdekében.

Ennek megfelelően a Bizottság kezdeményezte a nyugdíjkorhatárt érintő jogszabályi rendelkezések végrehajtásának a felfüggesztését. Indítványozta, hogy a Bíróság kötelezze a lengyel döntéshozókat a szükséges intézkedések meghozatalára a reformok előtti bírói státuszok visszaállítása érdekében. A Bizottság kérte új elnök és új bírák kinevezésének a megakadályozását, valamint a legfelsőbb bíróság irányításáért felelős személy bármely elnöki tisztséget érintő intézkedésének a tilalmát. A Bizottság kérelmezte továbbá azt is, hogy Bíróság kötelezze a lengyel kormányt, hogy az ideiglenes intézkedésben foglaltakat a végzésétől számított egy hónapon belül teljesítsék. Végezetül a Bizottság kérelmében szerepelt, hogy a Bíróság írja elő Lengyelország számára, hogy havonta tájékoztassa a Bizottságot az ideiglenes intézkedés megtartásáról és az ehhez szükséges intézkedések megtételéről.

Mikor lehet helye ideiglenes intézkedésnek?

Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata egyértelmű választ ad a feltett kérdésre. Több együttes feltétel fennállása esetén a Bíróság elrendeli az ideiglenes intézkedést.
Az első feltétel az ún. fumus boni iuris. Ez azt jelenti, hogy első látásra mind a ténybeli, mind a jogi alapok legyenek valószínűek. A második követelmény, hogy az ideiglenes intézkedés sürgős legyen. A bírósági gyakorlata szerint akkor sürgős az ideiglenes intézkedés, ha az uniós érdekek súlyos és helyrehozhatatlan kárának veszélye áll fenn. Ez a veszély teszi szükségessé, hogy az ideiglenes intézkedések már a Bíróság végleges határozata előtt kifejtsék hatásukat. A harmadik kritérium, hogy az eljáró bírák az eset minden fennálló érdekét mérlegeljék mielőtt végzést hoznának az ideiglenes intézkedésről.

A Bíróság végzése és indokolása az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről

A Bíróság elnökhelyettese ideiglenesen helyt adott a Bizottság minden kérelmének az ideiglenes intézkedés iránti eljárás befejező végzéséig. Lengyelország még nem terjesztette elő észrevételeit, így az eljárást befejező végzés meghozatala hónapokat jelenthet. Az elnökhelyettes az uniós jogot érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár azonnali bekövetkezésének veszélye miatt indokoltnak látta az ideiglenes intézkedés azonnali elrendelését.
Az elnökhelyettes indokolásában kifejtette az ideiglenes intézkedés feltételeinek a fennállását, illetve azt, hogy miért nem lehet a követelmények hiányát megállapítani.
A fumus boni iuris kapcsán fordított érvelésében előadta, hogy a Bizottság okfejtése első látásra nem tekinthető sem nyilvánvalóan elfogadhatatlannak, sem pedig minden jogi alapot nélkülözőnek. Ez alapján nem zárható ki, hogy e feltétel teljesül.
Az elnökhelyettes szerint a második feltétel, vagyis az ideiglenes intézkedés sürgőssége fennáll. Azzal érvel, hogy ha a kötelezettségszegési eljárás eredményeként a Bíróság helyt ad a Bizottság keresetének és megállapítja Lengyelország kötelezettségszegését, az egyben azt fogja jelenteni, hogy minden döntés, mely a jogszabályváltozások alapján született, az uniós jog sérelmét jelenti. Sérti a független bírósághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az EUSZ 2. cikkében felsorolt értékeket, különösen a jogállamisághoz való jogot. Ezeknek a jogoknak a sérelme önmagában súlyos és helyrehozhatatlan károkat jelent. Az elnökhelyettes szerint a meghozott határozatok jogereje ennek valós kockázatát hordozza. E körülményekre tekintettel az ideiglenes intézkedés sürgőssége megállapítható.
A harmadik kitétel szerint az eljáró bírónak minden fennálló érdeket mérlegelnie kell. Ennek megfelelően az elnökhelyettes számba vette a fennálló érdekeket és ez alapján mondta ki az ideiglenes intézkedés szükségességét. Megvizsgálta a nemzeti érdekeket és úgy ítélte meg, hogy amennyiben végül a Bíróság elutasítja a Bizottság kötelezettségszegés megállapítására vonatkozó keresetét, úgy az ideiglenes intézkedésnek csak halasztó hatása lesz a vitatott jogszabályi rendelkezések végrehajtására. Ez alapján az ideiglenes intézkedés elrendelésével nem kerülnek jelentős veszélybe sem a nemzeti érdekek, sem a kifogásolt törvények célkitűzései. Ellenben ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést és a végleges döntésig nincs ideiglenes intézkedés, ami megakadályozná a kifogásolt rendelkezések azonnali alkalmazását, azzal a független bírósághoz való alapvető jog vonatkozásában súlyos és helyrehozhatatlan kár következik be.

A lengyel reakció

A Bíróság felhívását követően a lengyel igazságügyi miniszter közölte, hogy Lengyelország az Európai Unió tagországaként az uniós jogot tiszteletben tartja és annak megfelelően fog eljárni. A miniszterelnök szerint mielőtt konkrét lépésekre kerül sor, meg kell alaposan vizsgálni a döntést. A miniszterelnök nyilatkozata ellenére a lengyel kormány rövid időn belül elfogadta a Bíróság döntését és ideiglenesen felfüggesztette a folyamatban lévő kinevezéseket.
A legfelsőbb bíróság korábbi elnöke (aki egyébként nem is ismerte el nyugdíjba küldését) felhívást intézett a huszonkét nyugalmazott kollegájához, hogy folytassák igazságszolgáltatási tevékenységüket.

Mi a következő lépés?

A Bíróságnak meg kell vizsgálnia a lengyel álláspontot is. Az észrevételezés elemzése után meg fogja hozni az ideiglenes intézkedés iránti eljárás befejező végzését. Az egyik lehetséges döntés, hogy a kötelezettségszegési eljárás lezárásáig az ideiglenes intézkedés hatályban marad. A másik lehetőség, hogy a Bíróság az intézkedéseket elveti és a kötelezettségszegési eljárás befejezéséig lehetővé teszi, hogy a vitatott rendelkezéseket alkalmazzák.
Az ideiglenes intézkedés hatályban tartása egyben azt jelentheti, hogy a Bíróság szerint fennáll az uniós érdekek súlyos és helyrehozhatatlan kárának a közvetlen veszélye. Másik oldalról, ha az ideiglenes intézkedést mellőzi, az azt vetítheti előre, hogy a Bíróság szerint nem kell tartani az uniós jog sérelmétől. Mindez talán a kötelezettségszegési eljárás végkimenetelét is sejtetni fogja…

 

Készítette: dr. Széles Krisztina, PhD hallgató

Felhasznált források:

A borítókép forrása: https://edition.cnn.com/2017/07/24/europe/poland-president-veto-supreme-...

A Bíróság közleménye itt érhető el:

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-10/cp180159hu.pdf

http://www.jogiforum.hu/hirek/39782

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/a_lengyeleknek_azonnal_fel_kell_...

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/lengyel-kormany-birak-felfuggesz...

 

[1] Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 258. cikke értelmében, ha az Európai Bizottság megítélése szerint egy tagállam az európai uniós jogból eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

Kategória: AlapjogokJogállamKormányzásHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Lakás-takarékpénztárak: változó kormányzati szerepvállalás

2 hónap 3 hét ago

2018. október 16-án eltörölte a Parlament a lakástakarékok befizetés arányos állami támogatását. Az év eleji statisztikák alapján látható volt, hogy egyre emelkedik a kifizetett állami támogatások összege. Ez egyrészt a lakás-takarékpénztárak növekvő népszerűségének, másrészt annak volt köszönhető, hogy a megkötött szerződések jelentős része, az állami támogatás maximális kihasználására törekedett. A konstrukcióban elhelyezett pénzek után 30 százalékos, de maximum évi 72 ezer forintos támogatást nyújt az állam, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben a legjobb biztos hozamot biztosító befektetés volt.  2018 januárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium azt nyilatkozta: ,,Nincs a kormányzat napirendjén a támogatási rendszer átalakítása, a lakás-takarékpénztári támogatások beleilleszkednek abba az eszköztárba, amellyel az állam a családok otthonteremtését segíti, s amelynek fő eleme a családok otthonteremtési támogatása, a CSOK – otthonteremtési célra az idén minden eddiginél többet, 226 milliárd forintot fordít a kabinet”.

Ennek ellenére 2018. október 15-én, egy képviselő egyéni indítványként nyújtott be törvényjavaslatot a Parlamentnek, melyben az állami támogatás eltörlését javasolta. Indoklása szerint 2017-ben az állam közel 72 milliárd forint állami támogatást nyújtott, míg a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató több mint 60 milliárd forint profitot realizált. További problémaként hivatkozott még arra is, hogy a lakástakarék-pénztári összegekből nem épülnek új lakások, hanem többnyire használt lakások felújítására költik. A lakástakarék-rendszer a törvénymódosítással nem szűnt meg, csupán a hozzá kapcsolódó állami támogatást törölték el. 2018. október 16-án a parlament el is fogadta a törvényjavaslatot, így az eddig már megkötött szerződésekre igen, az október 16-a után kötött szerződésékre viszont nem jár állami támogatás.

A törvényjavaslat hírére az emberek megrohamozták a lakástakarék-pénztári szolgáltatókat, hogy még az elfogadás előtt megköthessék a szerződést az állami támogatások miatt.

Az eddig állami támogatásokra fordított pénzösszeg nagy része a CSOK-hoz megy át. A CSOK mellett marad még egy lakáscélú államilag támogatott megtakarítási forma, amihez egyelőre nem nyúlt hozzá az állam: a Nemzeti Otthonteremtési Közösség.  A NOK-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy általuk meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a NOK pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében lehetőséget ad arra, hogy kamatmentes közösségi megelőlegezéssel és állami támogatással a futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást.

A lakástakarék pénztárak továbbra is létezni fognak, azonban az állami támogatás elmaradása mellett már kétséges, hogy megéri-e új megtakarításokat kötni. Így szeretnék néhány alternatív formát bemutatni a következőekben, amelybe érdemes lehet befektetni lakástakarék helyett.

  • Az első ilyen az önkéntes nyugdíjpénztár. Ez egy államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági forma, ami részben azért jött létre, hogy a cégek béren kívüli juttatásként tudják támogatni a dolgozók nyugdíj előtakarékosságát. Fontos azonban kiemelni, hogy a munkáltató által befizetett díjakra nem jár a 20%-os adókedvezmény.
  • Másik lehetőség a babakötvény. A Babakötvény egy inflációkövető állampapír, melyet a MÁK-nál vezetett számlára nemcsak díjmentesen lehet vásárolni, hanem még 10%-os, maximum 6000 forintos éves állami támogatás is jár hozzá. Hátránya azonban, hogy csak a gyermek javára lehet felhasználni 18 év eltelte után.
  • Az állampapírok, egy állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk". Az állampapírok jellemzően félévente fizetnek kamatot és lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét. Az állampapírok sem teljesen kockázatmentes eszközök. Nem csak egy államcsőd vagy más fizetésképtelenség jelent ugyanis kockázatot az állampapír tulajdonosának, hanem az állampapír kibocsátása és lejárata közötti idő alatt a piaci kamatok változása is.

Az összefoglalót készítette: Salya Fruzsina, joghallgató

 

Felhasznált források:

 

 

 

 

Kategória: KormányzásHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2

Pénzmosás elleni küzdelem: szigorúbb uniós szabályok jönnek

3 hónap ago

Az Európai Unió Tanácsa 2018. október 11-én új pénzmosás elleni irányelvet fogadott el. Az új irányelv büntetőjogi vonatkozásai kiegészítik a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló irányelvet.

Mi indokolja a szigorúbb szabályok bevezetését?

Egy 2018 szeptemberében kiszivárgott uniós jelentés értelmében komoly hiányosságok lelhetőek fel az EU pénzmosás elleni rendszerében. A közelmúltban a Danske Bank észt leányvállalatánál merült fel 200 milliárd eurós pénzmosás gyanúja, de más bankok botrányai is arra utalnak, hogy az EU nem képes megakadályozni az illegális pénzek áramlását, ezért indokolttá vált a szabályozás szigorítása.

Jelen irányelv új büntetőjogi előírásokkal kívánja megnehezíteni, illetve megakadályozni a bűnelkövetők pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, amelyeket többek közt terrorizmus finanszírozására is felhasználhatnak.

Melyek az új intézkedések?

1. A pénzmosás elleni új irányelv minimumszabályokat állapít meg a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények meghatározására, illetve a szankciókra vonatkozóan. Az új irányelv értelmében a pénzmosási tevékenységek büntetési tételének felső határa legalább négy év szabadságvesztés lesz. A bírák ezen túlmenően további szankciókat és intézkedéseket szabhatnak ki, például a közfinanszírozásból való ideiglenes vagy végleges kizárás. Súlyosító körülménynek kell majd tekinteni azt, ha a pénzmosási tevékenységet bűnszervezetben, vagy egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során követték el.

2. Fontos, hogy ezentúl bizonyos pénzmosási tevékenységekért már jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek és szankcióként többek között felszámolásukat is elrendelheti majd a bíróság.

3. A határokon átnyúló ügyek esetén a nyomozásokra közös rendelkezéseket állapít meg, illetve tisztázza, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, valamint hogy az érintett tagállamoknak milyen módon kell együttműködniük és miként kell bevonniuk az Eurojustot.

A tagállamoknak 24 hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetést követően az irányelvet átültessék a nemzeti jogukba.

 

Az összefoglalót készítette: Gulyás Lilla, joghallgató

 

Felhasznált források:

https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2018/10/11/new-rules-to-criminalise-money-laundering-activities-adopted/

https://ado.hu/ado/az-eu-tovabb-szigoritja-a-penzmosas-elleni-szabalyokat/

https://privatbankar.hu/makro/betelt-a-pohar-bekemenyithet-az-eu-a-penzmosasok-miatt-321294   

https://privatbankar.hu/penzugyi_szektor/tisztara-mostak-az-oroszok-temerdek-penzet-a-bankban-ez-volt-a-modszer-321988

Kategória: BürokráciaJogállamHírgyűjtemény: Közjogi Albizottság: Korábbi hírek: Felnőttképzés: Közrendészet és magánrendészet: Közigazgatási bíráskodás: Közérdek: Helyi Önkormányzatok: Land grabbing: PPP: Energiakornyezet: Tudományos folyóirat: Foreign Investment and International : 
Kutatócsoport2
Ellenőrizve
16 perc 35 másodperc ago
Feliratkozás a következőre: Közjavak RSS hírcsatorna